3. és 4. típusú látássérülés,

Bízunk abban, hogy bár az érzékszervek működése és minősége az életkor előrehaladtával csökken, megfelelő optikai korrekcióval szemüveg vagy nagyító az esetek többségében korrigálható a látásélesség. Azokat, akiknek látása születésüktől kezdve sem tökéletes, vagy későbbi életkorban betegség, baleset, vagy más ok következtében visszafordíthatatlanul megromlik, látássérülteknek nevezzük.

3. és 4. típusú látássérülés online látásedző

Mellettünk, közöttünk, velünk élnek. A látássérült gyermekek óvodába, iskolába, a fiatalok középiskolába járnak, sokan egyetemre is, vagy szakmát tanulnak és munkába állnak. Magyarországon a látássérültek körülbelül fele-kétharmada együtt nevelődik ép társaival integráltan tanul valamelyik általános iskolában. Ezért felértékelődik a többségi iskola pedagógusainak az a tudása, amelynek birtokában látássérült tanítványaik beilleszkedését segítik.

A teljes elfogadás optimális állapotához bizonyos ismeretek és szociális készségek megszerzésén keresztül vezet az út a tanárok és a tanulói közösségek számára egyaránt. Kit tekintünk látássérültnek?

A látási fogyatékosság a gyengénlátás, az aliglátás és a vakság fogalma szemészeti, gyógypedagógiai, szociális és professzionális szempontú kategória. Jelen tanulmányunkban a pedagógiai szempontok kerülnek előtérbe.

A látássérülés mértéke a látásmaradvány szemészeti adatai alapján határozható meg. Azt, hogy kinek mennyi a látásmaradványa, a látásélesség vagy vízus mutatja meg. Ez a retina felbontóképességét kifejező mérőszám, amely a látássérülés fokát a teljes látás százalékában vagy tört formájában adja meg. Ezt az adatot a sajátos nevelési igényű tanuló szakértői véleménye is tartalmazza. Rövidlátó szem vízus jele nagy V betű, amely után két sorban találhatóak a két szem látásélességét jelző számok: felül a jobb, alul a bal szemre vonatkozóan.

Egy százalék

A látóképesség 2 meghatározásakor a látásélesség mellett a látásteljesítmény kifejezés is használatos. A látásteljesítmény tágabb értelmezésre ad lehetőséget: kifejezi a maradék látás felhasználásának képességét, amelyet befolyásol az egyén képességeinek fejlettsége, érdeklődése és tapasztalatai.

Amikor látásról beszélünk, akkor elsősorban a közeli és a távoli látásélességre gondolunk, ám a látás képességének egyéb fontos tényezői is vannak. Ezek: a perifériás látás, a színlátás, a kontrasztérzékenység és a látótér, amelyek a különböző szembetegségek következtében eltérő mértékben sérülhetnek. Vizsgálatuk, a sérülés mértékének ismerete befolyásolja a pedagógiai munkát is. A gyengénlátó tanulók látásélessége 0,1 felett van. Az aliglátók látják a nagyobb tárgyakat, súlyosabb esetben csupán a fényt érzékelik.

Vak az, aki nem érzékeli a fényt sem.

Látássérülés A látássérülés a szem, a látóideg vagy az agykérgi központ sérülése következtében kialakult állapot, amely jelentősen megváltoztatja a tanuló megismerő tevékenységét, alkalmazkodóképességét, személyiségét. A látássérülés meghatározása különböző szempontok szerint történhet, így orvosi szempontból normálistól eltérő látás jogi szempontból kedvezmények igénybe vételemunkaügyi szempontból pályaalkalmasság és pedagógiai szempontból. A látássérült gyermekek pedagógiája a gyógypedagógiai oktatás keretén belül a tiflopedagógia körébe tartozik. Súlyos fokban látássérültek Vakok és aliglátók azok, akik az írás-olvasás látó elsajátítására, huzamosabb ideig tartó gyakorlására megfelelő segédeszköz alkalmazásával sem képesek.

A látássérülésnek ilyen súlyos formája ritkán fordul elő. A látássérülés oka a szem valamelyik részének, vagy az ingerközvetítő látóidegnek a fejlődési rendellenessége, betegsége, sérülése, vagy pedig a kérgi látóközpont sérülése következtében kialakult működési elégtelenség.

  • Torna a glaukómás látáshoz
  • Facebook Ki a látássérült?

A látássérüléssel kapcsolatos pedagógiai következmények A gyengénlátó, aliglátó és vak gyermekek sajátos nevelési igényű tanulók. Pedagógiai szempontok A pedagógiai szempontból történő kategorizálás aszerint differenciálja a látássérülteket, hogy képesek-e a síkírás-olvasásra vagy sem.

5.2.2. Látássérülés

Ebből a szempontból a látásélesség számszerű adataitól függetlenül a látássérülteknek két csoportját különböztetjük meg: 1 A tanulóra látáson alapuló vizuális információszerzés jellemző. Ők segédeszközzel képesek olvasni, írni pl. Ebben az esetben a tanulók a vizualitás elsődlegessége mellett különböző mértékben támaszkodnak a hallási auditív és a tapintó típusú taktilis információkra is.

Ebbe a csoportba sorolható minden gyengénlátó gyermek és az aliglátó tanulók egy része. Maradék látásuk még segédeszköz igénybevételével sem teszi lehetővé a síkírást-olvasást. A tanulást, az ismeretszerzést befolyásoló tényezők A tanulás módját és körülményeit alapvetően meghatározza a látásmaradvány mértéke. A látássérülés kialakulásának ideje és körülményei is befolyásolják a tanuló kondícióit.

Az esetleges koraszülöttség ténye egyéb problémát: idegrendszeri gyengeséget, halmozottan hátrányos helyzetet is eredményezhet. Az oktatás, nevelés folyamán lényeges figyelembe vennünk, hogy a szembetegség milyen mértékben befolyásolja a közelre és a távolra látás minőségét — előfordul, hogy nagyon gyenge távoli látás mellett olyan jó marad a közeli látás, hogy esetleg segédeszközzel lehetővé válik a síkírás és az olvasás.

A pedagógiai munkában a megmaradt funkciókra támaszkodhatunk — azokat fejleszteni, a hiányzókat kompenzálni kell.

A továbbtanulók száma a MVGYOSZ nyilvántartása alapján ennyien vettek igénybe tanulmányi támogatást : ben összesen fő tanult tovább, ebből fő Budapesten és Pest megyében. Középiskolában fő tanult, ebből 84 fő a budapesti és Pest megyei. Felsőfokú oktatásban 62 fő részesült, ebből 23 fő a budapesti és Pest megyei. A tagok közül ben fő tanult tovább, ebből fő a budapesti és Pest megyei.

Vak tanulók a befogadó iskolában A látássérült gyermekek eredményes neveléséhez-oktatásához 3. és 4. típusú látássérülés nem elég az általános pedagógiában megszokott mozzanatok, eszközök, módszerek alkalmazása. Az új feladatok teljesítése innovatív szemléletű, együttműködésre kész pedagógiai munkával valósítható meg.

A tapintva olvasás és írás A vakok pontírás-olvasást tanulnak. A pontnak mint íráselemnek a felfedezése Charles Barbier nevéhez fűződik. Barbier a betűket táblázatba foglalva adta meg oszlopban.

Rendszere így 36 hangot jelölt. Barbier pontrendszerét Louis Braille, a párizsi vakok intézetének tanítója fejlesztette tovább. Maga is vak volt — hároméves korában megsértette a szemét egy szíjgyártó késsel, aminek következtében elvesztette látását. A ma is használt — sok módosításon átment — rendszer 6 pontos dominó elrendezésben fejezi ki az egyes betűknek megfelelő pontkonstellációkat.

E rendszert nevezik Braille-írásnak. Eljárások, fejlesztési feladatok A vak tanulók oktatása, nevelése folyamán alkalmazkodni kell a sajátos információszerzési módhoz.

Bizonyos tantárgyak anyagát át kell alakítani számukra. Támaszkodhatunk a vak gyermekek auditív figyelmére, memóriájára. Ezeknek a képességeknek a fejlesztésére fokozott figyelmet kell fordítani. Lehetőség van erre a tanítási-tanulási folyamatban, de helyet kaphat a kompenzáló technikák tanítása mellett a habilitációs, rehabilitációs speciális fejlesztésben is.

A tanuláshoz szükséges képességek csakis a tanulási folyamat során fejlődnek. Miközben hatékony tanulási módszereket tanulnak meg, sajátítanak el, általuk fejlődik tanuláshoz való viszonyuk, és a sikerek nyomán nő az önbizalom. Igyekezzünk többféle tanulási technikát megismertetni a rövidlátás nem halad utána tanulókkal is, és késztessük a gyerekeket a tanulás során tudatos önmegfigyelésre.

Idővel a számára legmegfelelőbb eszközt és módszert fogja választani feladatai 3. és 4. típusú látássérülés. Az 3. és 4. típusú látássérülés tevékenységgel töltött szabadidő lehetősége összpontosításra ösztönöz. Próbáljuk ki a tanulásszervezés különféle módjait is. Tankönyvek és más információhordozók Dicsekvő jobb látás vak tanuló pontírásos tankönyveket, adaptált munkafüzeteket használ.

A hat pont kombinációjával kialakított tapintható jelrendszer megtanulásától nem tekinthet el a többségi iskolában tanuló alsó tagozatos, esetleg első osztályos vak gyermek pedagógusa sem. Egyéni feladatmegoldások alkalmával a javítás, ellenőrzés csak úgy lehetséges, ha a pedagógus pedagógiai asszisztens birtokában van ennek a tudásnak.

A látó pedagógusok a Braille-írást szemmel olvassák.

A látássérült gyermekek csoportjai

A magasabb osztályfokon integrált vak tanulót segítségül hívhatjuk dolgozatának felolvasására. Az informatikai eszközök között találunk olyanokat, amelyek a Braille-írás 3. és 4.

  1. Valóban gyógyítja a rövidlátást
  2. Mi a látás mínusz a látássérültek számára

típusú látássérülés kinyomtatására is lehetőséget adnak. A tankönyvek Braille-változatai több kötetesek, gondolni kell elhelyezésükre. A hosszú tananyagok megtanulását hangkazettára mondva segíthetjük. Az eredményesség érdekében lehetőséget kell teremtenünk a minél több érzékszervvel hallással, tapintással, szaglással történő információszerzésre. Amit nem láthatnak a tanulók, azokat — például a kísérletek végzésekor végbemenő változásokat — közvetítsük nekik szóban.

Speciális eszközök A vakok oktatása nem nélkülözhet speciális eszközöket. Vannak olyanok, amelyeket célzottan nekik fejlesztettek ki, de sok eszközt átalakítva, adaptálva tettek számukra használhatóvá. Ilyen például a domború, tapintható térkép.

veleszületett gyengénlátás élénk látás jelentése

A matematika tanításához az abakuszt, 3. és 4. típusú látássérülés vonalakat rajzoló körzőt, törtdobozt, egyéb tapintható szemléltető- és mérőeszközöket, hang- illetve pontírású kijelzővel ellátott kalkulátorokat használnak. A kémiai 3. és 4. típusú látássérülés, molekulaszerkezeteket is lehet ábrázolni tapintható formában.

3. és 4. típusú látássérülés Van látásom 0 4

A kreatív pedagógus maga is kitalálhat egyedi megoldásokat. A számítógép egyre nagyobb szerepet kap a vak tanulók oktatásában.

Kiegészítők Braille-sor, képernyő-olvasó sokoldalúan biztosítják az önálló ismeretszerzést. A gyengénlátó tanulók A látássérülés nem egyformán érinti a perifériás és a centrális látást éleslátás.

Egyes szembetegségek következménye színtévesztés vagy színvakság is lehet. Van, aki fénykerülő, hunyorog, könnye csordul erős fényben, míg mások fényigénye nagy. Ők külön helyi megvilágítást igényelnek.

Jelenlegi hely

Előfordul, hogy az udvari verőfényről sötét folyosóra érkező látássérült tanuló tájékozódása nehezítetté, bizonytalanná válik. Ez a tünet a fényerősség-változáshoz való alkalmazkodás hibájának a következménye. A diagnózis pontos ismerete és figyelembevétele szükséges a látássérült tanuló optimális osztálybeli helyének kijelöléséhez, a különböző látásjavító eszközök ajánlásához, a speciális módszerek, valamint a fejlesztési feladatok megválasztásához is.

Az információszerzés akadályozottsága — segítő eljárások, fejlesztési feladatok Az iskolai feladatok nagyrészt vizualitásra épülnek.

Ki a látássérült?

A gyengénlátó, aliglátó tanulók emiatt alapvetően hátrányban vannak. Az ismeretszerzéshez, feladatmegoldáshoz több időre van szükségük. Az egyéni differenciáláshoz nagy odafigyelés szükséges a pedagógus részéről, de sokszor apró módszerbeli vagy eszközt érintő változtatás is elegendő ahhoz, hogy polydactyly és myopia látássérült tanulók érzékelési korlátaik ellenére eredményesen vegyenek részt a tanítási-tanulási folyamatban.

A tanárok nagy segítséget nyújthatnak kézbe adott táblai vázlattal vagy táblára íráskor a táblára írt szöveg kimondásával.

A látássérült gyermekek csoportjai A látás fokát és élességét szakorvos állapítja meg. A látássérülés súlyossága alapján széles kategóriát foglal magában a teljes vakság és a kisfokú látásveszteség között. A látásmaradvány mértéke meghatározza, hogy a gyermek elsődlegesen vizuális úton szerzi az információkat, vagy kiegészíti az információszerzést tapintással és a hallási ingerekre való támaszkodással. Ez utóbbi az aliglátókra jellemző. Vakok, akik még a fényt sem érzékelik.

A tanítási órákon eredményesen alkalmazhatóak auditív információhordozók. Az olvasást kiváltó tanulási lehetőség a magnós tanulás. A pedagógus segíthet a hallás útján történő ismeretelsajátítás hatékony egyéni sajátosságainak, módszereinek felismerésében. A középiskolai tankönyvek hanganyagát a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége a látássérült tanulók számára ingyenesen biztosítja.

A gyengénlátók oktatásában fő szempont a láthatóság, az olvashatóság biztosítása. A tanulók a szokványos méretű iskolai információs anyagot tankönyvi kép, szöveg, szemléltető anyagok nem tudják használni. Számukra nagyobb méretű betűt, ábrát kell biztosítani, és szükség esetén lehetővé tenni a közelebbről való szemlélődést. Nemcsak a betűméretet, hanem a vonalvastagságot, a sorköz méretét is az egyéni igényeknek megfelelően kell megválasztani.

Biztosítani kell a kontrasztosságot fekete-ferhér, kék-sárga stb.

Ki a látássérült? – Vakok és Gyengénlátók Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Egyesülete

Kerülendő a fényes lapfelület, a színes mezőben történő szövegmegjelenítés. Speciális eszközök A technikai fejlődésnek köszönhetően gyengénlátó tanulók számára ma már sokféle korszerű optikai eszköz áll rendelkezésre: kézi, elemes lupék, hasábnagyítók, teleszkópok, távcsőszemüvegek, elektronikus olvasókészülékek.

természetes szülés rossz látással

Az aliglátók a szükséges, szoros nagyítást lehetővé tevő optikai, elektronikai eszközök segítségével képesek a síkírás-olvasás elsajátítására. A nagy értékű segédeszközök beszerzése gyógypedagógiai és szemészorvosi javaslatra, többnyire az OEP 4 támogatásával történik. Használatukat a tanulók a tiflopedagógus segítségével tanulják meg. A tanulást még számos hasznos eszköz a hyperopia fejleszti a testmozgást. Például: könyvtartó állvány, speciális füzet, speciális vonalzó stb.

Fontos követelmény, hogy a látássérült tanulók használják a szükséges segédeszközöket és tudatosan vegyenek részt környezetük számukra kedvező kialakításában.

További a témáról