A házasság különböző szempontok szerint,

A másik szakasz a szűkebb értelemben vett házasságkötési aktust jelenti annak családi, egyházi és állami-hatósági vonatkozásaival az esküvő és lakodalom szokásai és szertartásai. A vonatkozó irodalomból külön is megemlítenénk Ortutay GyulaVajda MáriaSzenti Tibor szerelemmel kapcsolatos, valamint Kresz MáriaMolnár MáriaNagy GézaVajda MáriaFügedi Márta és Tátrai Zsuzsa fiatalok ismerkedésével és párválasztásával foglalkozó kutatási eredményeit.

Ezek a művek, továbbá a népköltészet számos alkotása gazdagon illusztrálják azt a tényt, hogy a házasságkötésben az érzelmi kapcsolatok az idők folyamán mindig is szerepet játszottak.

Polgári házasság a dualizmus korában

Ugyanakkor a felsorolt kutatások azt is világosan érzékeltetik, hogy a hagyományos társadalomban szerepük lényegesen kisebb volt, mint a Az iparosítás előtti korszakban a párválasztás egyértelműen az idősebb generáció, a szülők és rokonok kezében volt, és ők a maitól alapjaiban eltérő értékrend szerint döntöttek, amiben az érzelmi szempontok nem igazán játszottak a házasság különböző szempontok szerint.

Az is előfordult, hogy a fiatalok csak a házasodáshoz vezető szokássorozat során ismerték meg közelebbről a házasság különböző szempontok szerint társukat. Bár ehhez hozzá kell tenni, hogy a modern nagyvárosi társadalommal ellentétben a hagyományos közösség minden tagja valamilyen szinten természetesen ismerte egymást.

A párválasztás tulajdonképpen annak a stratégiai rendszernek volt kulcsfontosságú eleme, amely a hagyományos világ parasztsága számára számos alapvető dolgot biztosított. Biztosította másrészt azt, hogy az abban részt vevő családok földbirtokukat, vagyonukat megőrizhessék, esetleg gyarapíthassák és fenntarthassák a gazdaság folyamatos működéséhez szükséges létszámú, illetve megfelelő kor- és nemi összetételű munkaszervezetet.

A magyar házasodási rendszer Európa többi keresztény népéhez hasonlóan a monogámiára épül, ennek ellenére a fentebb elmondottakból következően, mégsem egyszerűen két egyén, hanem egyének csoportjai családok, rokoni csoportok közötti megegyezés eredménye, és mint ilyen, rendkívül bonyolult összefüggéshálóra épül. Csoportvonatkozásai mellett ugyanakkor az egyén számára is alapvető átalakulásokat hoz magával: megváltoztatja a házasfelek társadalmi pozícióját, lehetőségeit, sok esetben munkamegosztásban elfoglalt helyüket, végső soron egész életmódjukat. Mivel a házasság a mondottakból következően rendkívül sokfelé kapcsolódó intézmény, ahhoz, hogy értelmezhessük, megvilágíthassuk, ismernünk kell gazdasági-társadalmi körülményeit, jogi vonatkozásait, a társadalom leszármazási-rokoni viszonyait, a házasságkötés utáni lakóhelyválasztási szabályokat, a vonatkozó erkölcsi normákat, szokásokat és misztikus elképzeléseket egyaránt.

Biztosította végül a leszármazottak, a kapcsolatba kerülő családok összeházasodó tagjainak további életét oly módon, hogy vagyoni helyzetüket, közösségen belüli társadalmi pozíciójukat legalábbis megőrizzék, de ha lehet, még javítsák is.

A párválasztás mellett még több ide tartozó stratégiai elemet említhetünk meg: a házasodás életkori időzítését az utódok számára amit az első házasságkötők átlagos életkora jelez a külső megfigyelőnekaz ifjú pár házasodás utáni lakóhelyválasztását, valamint grushnikov nézet esetleges szerződéses megegyezéseket és kötelezettségvállalásokat.

Bevezetés a történeti demográfiába

A fenti stratégiai célok elérése érdekében időközönként sajátos megoldásokat alkalmaztak. Gazdasági-társadalmi okokból egyes közösségek, illetőleg egyes leszármazási csoportok tudatos megfontolás alapján előszeretettel kötöttek rokonházasságokat, melyek segítségével a vagyont — elsősorban a legfontosabb ingatlanokat: a házat és a földet — a rokonságon belül lehetett tartani.

A legtöbb esetben unokatestvéreket ritkábban nagybácsit és unokahúgot házasítottak össze a vagyon megtartása érdekében. A rokonházasságok tényleges aránya azonban nem volt túl magas — a Voltak természetesen települések, ahol a rokonházasságok aránya jóval magasabb az átlagnál pl.

Vagyis a házassági minták vizsgálata a rétegzõdési folyamatok vizsgálatának integráns részét alkotja.

Mátraderecske, Ivád, a Bodrogköz egyes falvai — Nemeskéria mi javítja a látást a legjobban vérrokonok közötti házasságkötés súlya azonban itt sem igen nőtt 2—5 százalék fölé.

Az adatok külön érdekessége, hogy gyakoriságuk a városokban, illetve a fejlettebb, urbánusabb dunántúli területeken valamivel magasabb, mint a falvakban, valamint az elmaradottabb régiókban Tiszántúl, Kárpátalja, Erdély. Vagyis korántsem egyértelmű az, hogy ez a szokás elsősorban a parasztsághoz, illetve a magyar etnikumhoz kötődött-e vagy sem.

Tartalomjegyzék

Az is joggal feltételezhető, hogy a rokonházasságot mint stratégiát sokkal inkább gyakorolták a vagyonnal, előjogokkal rendelkező társadalmi rétegek, mint a vagyontalanok, akik számára e törekvés nem sok kézzelfogható eredménnyel járhatott.

Egyébként a századfordulón a házasságot kötő vérrokonok közel 94 százaléka első fokú unokatestvér volt.

Főként a Dunántúlon és a Délvidéken jegyeztek fel az átlagosnál nagyobb számban ilyen eseteket. A sógorházasságok a Dunántúl és Kárpátalja kivételével ahol kevésbé gyakoriak viszonylag egyenletesen elterjedtek az egész ország területén, de arányuk mindenütt egy százalék alatt maradt.

A szociológusok megfigyelései szerint a második világháború után Magyarország társadalma sok tekintetben nyitottabb lett, az egyes társadalmi-foglalkozási rétegek közötti közlekedés — jelen esetben az összeházasodás — lehetőségei bizonyos mértékig megnőttek Andorka — Harcsa — Kulcsár

Utóbbi adatok fényében más megvilágítást kap a levirátus—sororátus problémaköre is. Ebben a különleges házasságtípusban ugyanis az özvegyen maradt férfi vagy nő volt házastársa testvérével fivérével vagy nőtesvérével, aki a házasság különböző szempontok szerint saját sógora vagy sógornője köt házasságot, s ily módon biztosítja a vagyon rokonságban maradását. Ez a honfoglalás időszakában még kétségtelenül meglévő szokás azonban a kereszténnyé vált a házasság különböző szempontok szerint az egyház tilalma következtében a középkorban elenyészett, csak a zsidók körében élt tovább egészen a Ennek során a csoportok egy-egy tagja kölcsönösen a másikból választott magának házastársat gyakorta egyidejűleg is kötöttek házasságot.

Ehhez még hozzájöhettek azok az előnyök, amelyek két rokoni csoport többszörös házasságkötés révén történő összefonódásából a mindennapi élet tevékenységeinek szervezése és véghezvitele során adódhattak. A családi stratégiák fontos eleme volt a lakóhely megválasztása.

Navigációs menü

Voltak olyan közösségek, ahol a fiatal házasok közel háromnegyed része vagy azonnal, vagy a házasságkötést követően néhány éven belül önálló háztartást tudott létrehozni például a Szentendrei-szigeten fekvő Tótfalu. Ennek ellenpólusaként fajszi adataink alapján azt látjuk, hogy ez utóbbi helyen az as években a fiatal párok kevesebb mint 15 százaléka tudott házassága első éveiben önállósulni, többségük még hosszabb ideig a szülőknél lakik, és nem házas korához hasonlóan továbbra is irányításuk alatt él és dolgozik.

a házasság különböző szempontok szerint

Legtöbb adatunk azonban egy harmadik modellre vonatkozóan van. Eszerint a fiatal házasoknak kb. Bár erre vonatkozó konkrét kutatások csak igen gyéren állnak rendelkezésre, részben a szórványos leíró adatokból, részben közvetve a háztartásszerkezetre vonatkozó feldolgozások eredményeiből arra következtethetünk, hogy a Rendszerint a szegényebb származású fiatalok, szolgalegények felfelé mobilitásának egyik útját jelenthette.

a házasság különböző szempontok szerint

A másik út egy módosabb özvegyasszony feleségül vétele volt. Alkalmazták ugyanakkor azokban a családokban is, ahol több fiú nőtt fel, és egyforma mértékű földdel való ellátásuk komolyabb birtokaprózódás nélkül nem lett volna lehetséges.

Magyar Néprajz VIII. Társadalom / HÁZASSÁG ÉS HÁZASODÁS

Nem egy esetben ilyenkor a legidősebb fiút vőként próbálták meg elindítani életpályáján. A partner kiválasztásánál a legfontosabb motívumok az alábbiak voltak: a rokoni csoport stratégiai törekvéseinek megfelelő származás, azonos vagy megfelelőnek ítélt vagyoni helyzet, a közösség és a család endogámiára vonatkozó szabályainak betartása lokalitásbeli, felekezeti, etnikai, társadalmi azonosság vagy megfelelésa jelölt családjának és személyének hírneve, morális elfogadhatósága, végül a jelölt munkaképessége és esztétikai megjelenése.

A jó házasságkötés nemcsak vagyont, de rangot is eredményezhetett — a nemes származású feleség például részleges szabadságot hozhatott a jobbágy állapotú férj számára Holub J. Ráadásul a személyi emelkedésen túlmenően egy kiterjedt, egymást segítő rokoni hálóba is bekapcsolhatta a szerencsésen házasodót.

  1. Hogy a szembetegségek hogyan befolyásolják a látást
  2. Bevezetés a történeti demográfiába | Digitális Tankönyvtár
  3. A HÁZASSÁGKÖTÉS | Magyar néprajz | Kézikönyvtár
  4. Hogyan lehet lazítani a szemét myopia
  5. Lebegő kilátás

Mindezek általános formában normaként fogalmazódtak meg a helyi közösségben, nem egy-két személy vagy család individuális döntései voltak. Maguk a fiatalok is elfogadták e szabályokat, és félig-meddig automatikusan figyelembe vették kapcsolataik kialakítása során. Persze a a házasság különböző szempontok szerint fontossági sorrendjében korszakonként, társadalmi rétegenként, illetve közösségenként lehettek bizonyos eltérések.

dictum a látásról

Nyilvánvaló, hogy a vagyoni szempontok kevésbé játszhattak szerepet a föld nélküli, vagyontalan családok gyermekei életében, viszont annál nagyobb jelentőséget kellett tulajdonítaniuk a jó munkavégző képességnek a fizikai erőnek, ügyességnek és szorgalomnak.

További a témáról