A látás és a tanulás kapcsolata

A tanulás eredményessége szemléletes mutatója az iskola munkájának. Érthető tehát, hogy a tanulási sikeresség közös érdekes és célja mind a pedagógusnak, mind az iskolás gyermekeknek. A pedagógusok legfőbb törekvése, hogy megteremtsék a gyerekek számára az értelmes tanulás feltételeit, ezáltal biztosítva mentális fejlődésük optimális ütemét. A sikeresség másik feltétele a gyermekek érettségében, tanulásra alkalmas személyiségében keresendő.

Az iskolába lépéstől hosszú éveken keresztül a tanulás lesz a gyerek számára az a fő tevékenységi forma, melynek minősége közvetlenül alakítja iskolai karrierjét, távlataiban pedig egész személyiségfejlődését, életpályáját. Sokan úgy vélik, hogy a gyerek sorsa eldől már az iskolába lépés első hónapjaiban, s a kialakult helyzeten igen nehéz változtatni a későbbiek során.

E helyt csupán emlékeztetőül utalunk rájuk. Kialakulásuk, fejlődésük fokozatos, folyamatos és jellemző az egyes életkorokra — fejlődés pszichológia tanulmányaik a folyamatokra rávilágítanak.

Ezért is fontos mind az elmélet, mind a gyakorlat szempontjából azoknak a kérdéseknek megnyugtató tisztázása, amelyek az iskolára való felkészítés, az iskolába lépés pszichológiai problémáihoz kapcsolódnak. Valójában mi függ a sikeres iskolakezdéstől? Milyen szerepet kap a teljesítmény?

a látás és a tanulás kapcsolata

A kisiskolások sok és sokféle információ birtokában lépik a látás és a tanulás kapcsolata az iskola küszöbét. Érzelmeikben együtt munkál a büszkeség, a bizonytalan várakozás és kisebb-nagyobb szorongás az újtól. Szinte valamennyiükben közös a vágy, hogy jól tanuljanak. Ehhez társul az a bizakodás, hogy ennek meg is tudnak felelni, tehát még rendelkeznek kellő önbizalommal, optimizmussal is a tanuláshoz.

Ezt a kedvező indulási helyzetet elsősorban a gyermek szociális kapcsolatai tarthatják fenn: a szülők, a pedagógus elfogadó, szeretetteljes bátorítása, ösztönzése, az érzelmi támasznyújtás. A éves gyermekeknél még hiányoznak a tényleges teljesítménymotivációk. Elsősorban azért teljesítenek, hogy eleget tegyenek a szeretett személyek kívánságainak, örömet szerezzenek nekik, elismerést és szeretetet kapjanak viszonzásul. Nagy ösztönző ebben a korszakban a szeretett személy elismerése, látásélesség születéskor vagy az ennek elvesztésétől való félelem.

1.1. Érzékelés és észlelés, mint megismerő folyamatok

A szülő mellett a pedagógus az a jelentős személy, aki a gyermekkel való személyes kapcsolatán keresztül ezt a motiválást biztosíthatja. Így a pedagógus-gyerek viszony minősége alapvetően meghatározza a gyerek tanuláshoz való viszonyát. Ahhoz azonban, hogy ez a viszony harmonikusan alakuljon, az szükséges, hogy a gyerek magatartása és teljesítménye megfeleljen a pedagógus elvárásainak.

Azok a gyerekek, akiknek nem okoz nehézséget az iskolában elvárt viselkedés és teljesítmény, természetesen már a kezdet kezdetén több elismerést, pozitív visszajelzést kapnak. A pedagógus elismerése, dicsérete fokozza a gyerek tanulási kedvét, növeli önbizalmát — ezáltal alakítja önértékelését —, igénynívóját.

A pedagógus értékelő visszajelzései jelentik a gyerekek számára az alapvető értékmérőt: ehhez a szinthez mérik önmagukat, e mérce mentén hasonlítgatják össze teljesítményüket, és ezen keresztül önmagukat egymással.

Az érzékelés tudománya - A látás

Kisiskolás korban a csoport — elfogadva a pedagógus értékítéleteit — annak mintájára a látás és a tanulás kapcsolata csoportnormáit, egymásra vonatkoztatott a látás és a tanulás kapcsolata rendszerét. A jól teljesítő gyerek, akit gyakran dicsér a pedagógus, általában vonzóvá válik a többiek számára is. Keresik barátságát, elfogadják a véleményét, elismerik egyéb teljesítményeit is. Így szociális pozíciója a csoportban kedvezően alakul, és az önértékelés, igénynívója kezdeti optimizmusának megfelelően fejlődik.

Iskolai karrierje, személyiségfejlődése várhatóan kedvezően alakul. A tanulást később már belső motivációitól ösztönözve végzi. A kezdeti teljesítményzavarok a látás és a tanulás kapcsolata nehézkes, ügyetlen mozgás testnevelési órán, maszatos rajzok, göcsörtös, szálkás írás, csúnya füzetek, tájékozódási hiányosságok, s talán ezekből következően nyugtalan, hipermotilis viselkedés, vagy túlzott félénkség, szorongás — akkor is jól érzékelhetővé válnak a gyerek és társai számára is, ha a pedagógus a legnagyobb tapintattal kezeli azokat.

3. fejezet: Az emberi megismerés alapjelenségei

A teljesítményzavarokkal küzdő gyerek igen korán tapasztalni kényszerül, hogy nem tudja úgy vagy annyi idő alatt megoldani a feladatokat, mint társai. Ha nem kap is elmarasztalást, természetesen nem is dicsérheti a pedagógus. Kezdeti bizakodása még több-kevesebb ideig fennmarad és próbálkozik, de lemaradása egyre san tű a látásra válik. Az a mindennapi tapasztalat, hogy nem tud úgy teljesíteni, mint társai, szükségszerűen juttatja el ezeket a gyerekeket az alacsony önértékeléshez, az önbizalomvesztéshez.

A kevés szociális megerősítés, az eltérő teljesítmény ténylegesen rontja szociális pozíciójukat is, hiszen társaik értékelése, elfogadása vagy elutasítása teljes mértékben a teljesítményre kapott pedagógiai értékelés függvényében alakul még ebben az életkorban.

Nem fejlődhet harmonikusan a pedagógus-gyerek kapcsolat sem ilyen körülmények között, hiszen a pedagógusnak objektíven kell értékelnie a teljesítményt. Ezeket a gyerekeket a szociális kapcsolatok megromlása érinti a legérzékenyebben, s a legkülönbözőbb módon próbálják a pedagógus és társaik figyelmét magukra irányítani. Próbálkozásaik leggyakrabban torz, kompenzáló viselkedéshez vezetnek. Ilyen kompenzáló viselkedés nyilvánulhat meg talpmasszázs a látás javítása érdekében bohóckodásban, rezignált érdektelenségben, melynek eredete rendszerint a teljesítményzavarokban keresendő.

Elindíthat az antiszociális személyiségfejlődés irányába is. Halmozódó teljesítménybeli lemaradásuk és az egyre fokozódó magatartási problémáik vezethettek el a környezettel való szembenálláshoz és a tényleges összeütközéshez Mascheneier, Ily módon tehát az iskolakezdés sikeressége vagy sikertelensége sokkal több területre lehet kihatással, mint az iskolai tanulás megszerettetése, az iskolai karrier alakulása; a személyiségfejlődés — önértékelés, igénynívó, szociabilitás — minősége is ennek függvényében, ettől meghatározott módon alakul.

Mindezek végiggondolásával csak arra az alapvető következtetésre juthatunk, hogy lehető legkisebb arányúra kell leszorítanunk a potenciálisan tanulási zavarral küzdő gyerekek iskolába kerülésének lehetőségeit. Alapvető követelmény, hogy csak azokat a gyerekeket iskolázzuk be, akik már alkalmasak az iskolai követelmények teljesítésére, hogy a különböző lemaradásokat még beiskolázás előtt kompenzáljuk.

Milyen reális lehetőségeket látunk ennek megoldására? Az elméleti kutatások egyre pontosabb információkat eredményeznek arra vonatkozóan, hogy ténylegesen milyen pszichikus funkciók határozzák meg a tanuláshoz szükséges képességek fejlődését. Ismerve, hogy milyen fejlődési jellemzőket mutatnak ezek a funkciók normál fejlődés esetén, pontosabban diagnosztizálhatjuk a beiskolázáshoz szükséges pszichikus fejlettséget, illetőleg a különböző okokból eredeztethető fejlődési egyenetlenségeket is.

Csak ezen ismeretek birtokában tervezhetjük meg a szükséges kompenzáló eljárásokat, a látás és a tanulás kapcsolata sokkal inkább az optimális fejlődés feltételeinek megteremtését az iskoláskort megelőző fejlődési szakaszokban. A beiskolázáshoz jelenleg alkalmazott szűrő eljárásaink iskolaérettségi vizsgálat, intelligenciamérések nem adnak kellő támpontot a rövidlátás szövődménye előrejelzéséhez, hogy az iskolai tanulás sikeres lesz-e vagy sem.

rövidlátás mínusz 9

Jól tudjuk, hogy a tanulás komplexjelenség, sikerességének igen sok összetevője van értelmi és érzelmimégis leggyakrabban az intelligenciával, az általános értelmi fejlettséggel hozzuk kapcsolatba. Vannak bizonyítékok arra, hogy az intelligenciatesztek és az iskolai osztályzatok közötti korreláció általában 0,5 vagy ennél valamivel magasabb érték Johnson, Ez az összefüggés statisztikailag kimutatható, de csak nagyon globális jóslást ad arra vonatkozóan, hogy milyen lesz a gyerek iskolai sikeressége.

Kutatási tények igazolják, hogy a különböző tanulási zavarok átlagos, sőt magas intelligencia mellett is előfordulhatnak. További probléma, hogy az intelligenciateszt feladatai alapján vagy az IQ pontszám alapján alig-alig lehet valamit mondani arról, hogy a továbbfejlődéshez milyen, már meglevő készségeket és milyen hiányosságokat ajánlatos figyelembe venni, ha fejleszteni kívánunk.

Évtizedes tapasztalat, kísérletesen is igazolt tény, hogy — különösen az iskoláskor kezdetén — az észlelési perceptuális és az észlelési-mozgásos perceptuo-motoros strukturálódás, az ún.

1.2. A tanulás, mint információ felvevő-feldolgozó és előhívó folyamat

Ebben a fejlődési stádiumban megy végbe a különböző észlelési funkciók, látás, hallás, tapintás, téri tájékozódás differenciálódása, egyre pontosabb és teljesebb működése, valamint az észlelési szenzoros és motoros funkciók fokozatos összerendeződése, integrálódása. A tanulási képességeket meghatározó pszichikus funkciók fejlődése.

A tanulási nehézségek okai A A fejlődés jellemzői Hároméves kor előtt — szenzomotoros intelligencia időszaka — az észlelési és motoros funkciók egymásba fonódva, egymástól el nem választhatóan működnek. A fejlődés eredményeként jelenik meg az egyensúly felbomlása és a két terület szétválása.

a látás távollátás vagy rövidlátás

A vizuális funkciókat is megkülönböztetjük aszerint, hogy alaklátásról, tér- és formaészlelésről vagy színfelfogásról van szó. Kezdetben a az ún. A gyermek nem képes még a részelemek felismerésére. Nincs kellő összhang a vizuális és a motoros funkciók között sem.

Érzékelés és észlelés, mint megismerő folyamatok | Képességfejlesztés az alsó tagozaton

Ezt jól mutatja olyan feladat, ahol különböző geometriai formákat, alakzatokat helyezünk a gyermek elé, és azt kérjük, hogy rajzolja le. A évesek vizuálisan már jól megkülönböztetik azokat, de rajzaikban teljesen egyforma alakzatokat produkálnak. A gyermek már felismer egyes struktúraelemeket, és azokat izoláltan, az egésszel való összefüggésük nélkül ragadja meg. Ez átmeneti stádium az alaklátásban.

Egész és rész összefüggésének helyes felismerése az írás és az olvasás tanulásának alapvető kritériuma.

A formaészlelés forma, nézet, felület, nagyság hasonló fejlődési vonulatot mutat. Megkülönböztetésükben kezdetben csak egy kritérium — dimenzió — mentén két elem összehasonlításával boldogul a gyermek. A felismerés alakulása a látási konstanciák fejlettségétől függ. A forma- nagyságállandóság kialakulása az észlelés eltérő körülményei között.

Fejlődése abban jut kifejezésre, hogy egyre pontosabb lesz a felismerés és megkülönböztetés, s egyre több dimenzióra kiterjedő, éves korra képes a gyermek több tárgyat elrendezni egyidejűen nagyság, szín és forma szerint. A színfelismerésre már a hároméves gyermek is képes, de a megnevezést tanulnia kell. A színek megnevezése nehéz, absztrakciós teljesítmény a gyermek számára, hiszen egy elvont sajátosságot kell kiemelni az egymástól szemléletesen nagyon különböző tárgyak tulajdonságaiból.

Más nagyság, más forma, más tárgy, és mind piros! A szín mint absztrakció jelenik meg. Az alak — a forma —, a nagyság és a szín pontos felismerése, differenciált megkülönböztetése: alapkövei egy konstans objektív világ felépítésének.

E funkciók biztonságos működése alapfeltétele az ún. Gyakori tapasztalat, hogy azonos korosztályú gyermekeknél a látás és a tanulás kapcsolata a szenzoros megkülönböztetésben van hiányosság, hanem a szenzoros jelentéseknek megfelelő verbalizációban. Ez szorosan összefügg a szociális környezet beszédfejlettségével. Sok, szociálisan hátrányos gyermek nem azért nem tudja megnevezni az adott különbözőségeket, mert azokat nem ismeri fel, hanem azért, mert hiányoznak szókincséből azok a szavak, amelyekkel a különbözőségeket leírhatná.

A megélt különbözőségeknek így viszont nincs fogalmi képük — ami fokozatosan értelmi visszamaradást eredményezhet. A fejlesztésben tehát a szenzoros gyakorlás mellett mindig jelen kell lennie a verbalizálásnak is — vagyis az észlelt eredmények tudatosításának.

Az észlelés differenciációja, az észlelési állandóság, a rész-egész viszony helyes megragadásának képessége úgy tekinthető, mint a éves életkor intelligenciájának leglényegesebb karakterisztikuma.

kima látásvizsgálat

A térészlelés kialakulása, a térirányok leképezésének stabilizálódása alapvetően meghatározott a mozgásfejlődés milyenségétől és a testséma tudatosságának alakulásától. A testséma a szervezet és rövidlátás és lovaglás a látás és a tanulás kapcsolata, valamint a szervezet és részei között fennálló térbeli relációk leképezése, ismerete, ezeknek az információknak egy funkcionális egységbe való összerendeződése; integrálódása.

Ez az idegrendszeri tükrözés leképezés több érzékelési tapasztalatnak az eredménye. A testfelszín sémájáról taktilis-motoros, vizuális információkat nyerünk, a látás és a tanulás kapcsolata időben észleljük a különböző testhelyzeteket, testmozgásokat, belső állapotokat is.

Ezek összeszerveződése, vizuális testmodellé válása, vizuális tükröződése hozza létre a tudatban a testsémát. Ez a folyamat az ontogenetikus fejlődésben a A 4 éves felszólításra már megmutatja a főbb testrészeket fej, arc, törzs, végtagok. A éves szinte minden testrészt hibátlanul azonosít, és éves korra az ujjakat is hibátlanul felsorolja.

Hosszú tanulási folyamat eredményeként a gyermek számára javított látásmasszázs és kinesztétikusan tudatossá válik, hogyan tölti be a teret saját testével, s tapasztalja annak határait.

Ez a tudatosság képezi alapját a testen kívüli világ érzékelésének, a tárgyak különböző téri irányokba való elhelyezésével kapcsolatos megkülönböztetéseknek. Az első téri világ: a karnyújtásnyira lévő, majd fokozatosan táguló környezet.

Saját teste a térben az alapvető kiindulási pont a téri tájékozódásban. Saját testrészeinek, szimmetriájának tudatosodása teszi lehetővé a jobb és bal irányok megkülönböztetését. A periódus kezdetén a jobb és bal irányok megkülönböztetése várható el, ez is fokozatosan alakul ki; elsőként a domináns kéz felismerése, majd a jobb és bal kéz segítségével a szimmetrikus testrészek megkülönböztetése.

Csak 6 éves kortól várható a keresztirányú asszociációk kialakulása és biztos használata.

a látás és a tanulás kapcsolata új látás árlistája

A lent és fent megkülönböztetésében saját teste, testrészei adhatnak segítséget, majd egyre jobban átvihető ez a rajta kívül létező dolgok téri elrendezésére. A térészlelés minősége meghatározó szerepet játszik az olvasástanulásban. A térészlelésben év körül mutatkozik a legintenzívebb fejlődés.

A térirányok felismerésének és megkülönböztetésének képessége, illetőleg ennek fejletlensége húzódik meg bizonyos betűtévesztési hibák mögött b—d, d—g, p—g, b—g stb. A térészlelésben rendkívül nagy szerepe van a verbális tudatosításnak. A differenciált iránymegkülönböztetés elengedhetetlen feltétele, hogy a gyermek szókincsében meglegyenek az adekvát kifejezések: pl.

A relációs szókincs fejlettsége egyben informál a térészlelés fejlettségéről is. A testséma-tudatosság az alapja az énkép alakulásának, az éntudat kifejlődésének.

Általános pszichológia 1-3. – 1. Észlelés és figyelem

Ez a személyiségfejlődés aspektusából rendkívül jelentős összefüggés. A testséma zavarai zavart énfejlődéshez vezethetnek; az önértékelés és a kompetencia alakulásában meghatározó jelentőségűek. A motoros fejlődés, a test feletti uralom fejlődése a neuromuszkuláris érési folyamatok függvényében alakul. Olyan alapvető mozgásformák, mint a testtartás, egyensúlyozás, biztos járás, az első két év motoros tanulási feladatai közé sorolhatók.

  • Kovács L.
  • Ez a képességünk, térbeli látásunk nagyrészt a kora gyermekkori tanulás során fejlődik ki.
  • A taneszközök új generációja Mielőtt a számítógéppel kiterjesztett, integrált, interaktív tanulási környezet vizsgálatába kezdenénk, tekintsük át a taneszközök új generációját.
  • Érzékelés és észlelés, mint megismerő folyamatok Az érzékelés és az észlelés közötti különbséget a megszerzett információhoz kapcsolódó ismeret szintje jelzi: az érzékelés során egyszerű ingereket tapasztalhatunk meg, még az észlelés az idegrendszer magasabb szintjeihez kapcsolódik.
  • Eszköztár: Az érzékelés Minden élőlény számára lényeges, hogy az érzékelésen és észlelésen keresztül információkat szerezzen a fizikai és a társas környezetéről.
  • Gyenge látással fogják venni
  • Войдя сюда, ты не умолкал: крики в зоопарке, птицы, квадроиды.

A éves korban, már minden alapmozgás birtokában, a finommotorika fejlődése vesz nagyobb lendületet. A szem-kéz, szem-láb koordinációt igénylő mozgásformák finomodnak; például lépcsőn járás kapaszkodás nélkül, lábujjhegyen járás, sarkonfordulás, a mozgás hirtelen megszakítására való képesség pl. A finommotorika alakulása függvénye a kézfejizmok fejlettségének, az ujjak izomfejlettségének. Ezek alapvetően megszabják a rajz- és íráskészség alakulását. Beiskolázott 6 éveseinknél igen gyakori az erős írásnyomat, a betűk egyenetlensége, a sorköztartás nehézsége, ami mind a finommotoros koordináció zavaraira utal.

További a témáról