A látás szerepe a környező világ megismerésében.

Az ének-zene, énekes játék belső értékelésének szempontjai 4. A tevékenység feltételei: Tárgyi feltételek: Mennyiben sikerült megteremteni az oldott, kreatív légkört az énekes, zenei élmények befogadására? Zenehallgatás eszközkészlete, megoszlása: gyermekdalok, népdalok, műzene, komolyzene. Milyen helyi lehetőségek vannak az élményszerzésre?

Oldalak (menü)

Milyen helyet kap a napirendben, hetirendben a tevékenység? A csoportszoba, mint környezet, hogyan minősíthető e tevékenységhez?

Személyi feltételek: Az óvónő személyisége, felkészültsége, igényessége, ének-zene szeretete. Személyes példája modellértékű-e? Jellemzően megnyilvánul-e énekes, játékos kedve a gyermekekkel való kontaktusaiban?

  1. • Vizuális nevelés módszertana
  2. Vizuális nevelés módszertana 1.
  3. В моей жизни и без того было столько Элеонора Уэйкфилд-Тернер появилась в большой аудитории Сентрал-Сити в 7:30 утра.

Tud-e önfeledt játszótárs lenni? Képes-e korszerű, igényes anyag kiválasztására? Az óvónő tevékenységében hogyan minősíthető a zenei műfaj válogatása: mondókák, népi mondókák, gyermekdalok, népdalok, műdalok, dalos gyermekjátékok, népi játékok, zenehallgatás műfajai. Az óvónő tekintettel van-e a gyermekek eltérő képességeire? Az ének-zene, énekes játék az egészséges életmód alakítása terén Az ének-zene, énekes játékok biztosították-e a gyermekek mozgásigényének, játékszükségletének kielégítését, felszabadultságát, kiegyensúlyozottságát?

Segítették-e a beszédritmus, a helyes artikuláció, légzéstechnika alakulását? Az ének-zene, énekes játék az érzelmi nevelés és szocializáció terén Sikerült-e minden gyermeket, valamilyen szinten megérinteni az énekkel, zenével, énekes játékokkal?

Szívesen vesznek-e részt a gyermekek az óvónő által kezdeményezett foglalkozásokon? Az egyes gyermeket milyen jellegű ének-zenei hatás vonzza: éneklés, mozgás, ritmusjáték, hangszerek, zenehallgatás élőzene, hangszerjáték, gépi zene, óvónői ének. Van-e a csoportban olyan gyermek, aki nem érdeklődik a tevékenység iránt?

Mindennapos tevékenységgé vált-e az éneklés, zenélés: kezdeményeznek-e önállóan éneket, énekes játékot és hol: csoportszobában, udvaron, játékban, séta alkalmával, megfigyelés közben.

Milyen helyet kapnak az ének, a zene, az énekes játékok az óvodai rendezvényeken, ünnepeken, hagyományos alkalmakon, napirendi tevékenységekben pl. Hogyan fejlődött a a látás szerepe a környező világ megismerésében önállósága a zenei tevékenységekben?

BENCE GYÖRGYNÉ - HORVÁTH LÁSZLÓNÉ

Hogyan alakult kreativitásuk, ízlésük? Az ünnepi előkészületek, az ünnepek dalanyaga milyen érzelmi hatásokat váltott ki a gyermekekből? Az ének-zenei tevékenységek milyen szerepet játszanak a gyermekek egyéni képességeinek fejlesztésében: eredményes-e a mozgáskoordináció fejlesztése, a ritmusérzék és hallásfejlesztés, az éneklési készségük: akarnak-e, mernek-e egyedül énekelni? Milyen az improvizálási készségük alakulása.

Sikerült-e vonzóvá tenni a gyermekek számára a közös zenei tevékenységet: énekes összeállítás, ritmuszenekar, meséhez, bábozáshoz énekes, zenei anyag összeállítása, táncos összeállítás. Elfogadják-e a társ vezető szerepét, képesek-e az irányításra, szívesen vállalnak-e szerepet, esetenként szereplést?

Milyen ízlésformáló hatást sikerült kifejteni a gyermekek-szülők körében a kedvelt műfajok tekintetében: gyermek- nép- műdalok, komolyzene, népzene, élőzene, hangszeres zene, gépi zene, modern zene. Az ének-zene, énekes játék az értelmi nevelés, fejlesztés terén A gyermekek milyen mértékben képesek differenciálni felismerés után: a zenei hangokat, a környezeti zörejeket, a hangszínt, a különböző hangfrekvenciákat.

A tevékenységstruktúra elemzése, értékelése | Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet

Milyen ütemben sajátítják el a gyermekek a különböző zenei elemeket: dallam, szöveg, mozgás, zenei formaelemek halk-hangos, lassú-gyors, ritmus-hangsúly, motívum-hangsúly, dallambújtatás. Az improvizáló-készség fejlődött-e: dallam improvizálás, szöveg improvizálás, mozgás improvizálás, zenei motívum komponálás. Hogyan fejlődött a gyermekek téri tájékozódása? Hogyan minősíthető figyelemkoncentrációjuk az óvónő által kezdeményezett foglalkozásokon?

a látás szerepe a környező világ megismerésében

A rajzolás, mintázás, kézimunka belső értékelésének szempontjai 5. A tevékenység feltételei Milyen szinten sikerült megvalósítani az eszközigényes, vonzó környezetet mennyiségi, minőségi szempont? Az ábrázolási lehetőségek helye a napi, illetve hetirendben. Munkaformák megválasztása és azok eredményessége. Élményháttér biztosítása. A csoportszoba és a gyermekek közvetlen környezete mennyiben funkcionál példaként az a látás szerepe a környező világ megismerésében környezetalakításra. Személyi feltételek: Óvónői, szakmai, metodikai felkészültség, manuális készség, az ábrázolás szeretete.

Milyen az óvónő értékrendje, ízlése, igényessége? Képes-e tolerálni a gyermekek egyéniségében rejlő különbségeket? Érvényesül-e a korszerű szemlélet az óvónő munkájában: nem az eredmény a fontos, hanem a tevékenység. A rajzolás, mintázás, kézimunka az egészséges életmód alakítása terén A rajzolás, mintázás, kézimunka tevékenységek biztosították-e a gyermekek tevékenység iránti vágyának kielégítését?

Az eszközökkel való bánásmód szokásainak alakítása terén gondoltak-e az óvó-védő intézkedések megtételére, az érzékszervek védelmére, az egészségügyi szabályok megismertetésére, betartatására, az a viszonylagos rend és tisztaság megőrzésére, ruhájuk, testük szennyeződésének megelőzésére. Az eszközök mérete, állapota, elérhetősége, hozzáférhetősége megfelel-e a gyermekek adottságainak? Az eszközök, a környezet rendbetétele a rajzolás, mintázás, kézimunka, festés tevékenységek után.

A rajzolás, mintázás, kézimunka az érzelmi nevelés, szocializáció terén Kapcsolatba került-e minden gyermek az ábrázolással? Milyen módon fejezik ki a gyermekek érzelmeiket az alkotásokban: színek, formák, arányok?

Hogyan alakult az ábrázoló- kifejezőkészség az egyes gyermekeknél: hogyan fejezik ki érzelmeiket, megnyilvánulásaikban milyen hangulati tényezők tükröződnek, mennyiben jelennek meg élményeik. Milyen egyéni eszközökben nyilvánul meg önkifejezési szándékuk, milyen szintű a gyermekek önbizalma?

Hogyan minősíthető az ábrázoló tevékenységek hangulata, légköre: eljutott-e minden gyermek oda, hogy a saját szintjén, bátran alkosson, vállalják-e önmagukat, alkotásaikat, milyen érzelmekkel teszik ezt?

a látás szerepe a környező világ megismerésében

Miben mutatkozik meg az ábrázoló tevékenységek támogató, segítő, megértő, elfogadó légköre? Értékként kezeli-e az óvónő a gyermeki alkotásokat? Hogyan sikerült biztosítani az ábrázolás élményhátterét? Hozzájutott-e minden gyermek a tevékenység öröméhez, alkotás iránti vágyát kielégíthette-e? Jellemzően mi mik a gyermekek kedvenc technikái? Mely témákhoz kötődnek leginkább a gyermekek?

Igénylik-e, elfogadják-e a segítséget, ötletet az óvónőtől, társtól? Hogyan élik meg a tevékenységek sikerét, illetve esetleges sikertelenségét? Képesek-e újrakezdeni? Törekednek-e a "produktumok" igényes, esztétikus kivitelezésére? Szeretnek-e együtt dolgozni, vagy inkább egyedül alkotnak? Kitartóak-e egy-egy alkotás véghezvitelében?

A megkezdett munkát befejezik-e? Hogyan mutatkozik meg kitartásuk a monoton munkában? Hogyan jellemezhető a gyermekek munkatempója? Mennyire önállóak a gyermekek? Mennyire sikerült megalapozni és előkészíteni a gyermekeket az iskolai írástanulásra?

A rajzolás, mintázás, kézimunka az értelmi nevelés, fejlesztés terén Milyen mértékben tükröződik a gyermekek munkáiban a megelőző élmények, tapasztalatok hatása: színek, színárnyalatok, formai elemek alkalmazása, téri kifejezés, rendezőkészség jelei, megfigyelések pontossága, részletek kidolgozottsága, képi emlékezet pontossága, képi gondolkodás tükröződése, a fantázia megjelenése komponáló- kreatívkészség terén?

Minden gyermek megismerkedett-e az ábrázolás alapvető eszközeivel, anyagaival: agyag, festékek, papírok, textilek, kréták, ceruzák, ecsetek, olló, ragasztó. Hogyan minősíthető a gyermekek eszközhasználata: eszköznek való megfelelés, célszerűség, biztonság terén. A lehetséges ábrázolási technikát minden gyermek: kipróbálta-e, elsajátította-e? Kapcsolatba kerültek-e a gyermekek: az ősi kézművesség valamely ágával: agyagozással, fazekasságfonással, szövéssel, fafaragással, a népművészettel, a képzőművészettel?

Mennyiben biztosította a gyermekek mozgásigényének kielégítését. Hogyan szolgálta a harmonikus, összerendezett mozgás kialakítását? A gyermekek egészséges életmódra, életvitelre nevelésének megalapozását. A mozgás belső értékelésének szempontjai 6.

A látás jelentősége A fényre specializálódott érzékeny sejtek, szövetek, majd egy bonyolult szerv —a szem— alapvetően fontos információkat közvetít az élőlényeknek.

A tevékenység feltételei Tárgyi feltételek: Biztosított-e a tiszta környezet: a jó levegő, a megfelelő öltözék, a szabadban végzett mozgás. Biztosított-e a megfelelő eszközkészlet a szabadban: gyermekközlekedési eszközök, labdák, kötelek, kombinált sporteszközök, ellátva mászóval, csúszdával, hintával, mászórúddal, mászókötelekkel, kötéllétrákkal, gerendák, padok, létrák, mászható fák, stb. Biztosított-e a megfelelő eszközkészlet tornateremben, csoportszobában: rendelkezésre állnak-e a mindenoldalú mozgásfejlesztés eszközei?

  • Látás- és színpercepció
  • Vízió, ami a legnagyobb plusz

Javaslat: Az óvoda helyi óvodai nevelési programjának mozgásfejlesztő programjával célszerű összevetni az eszközkészletet. Csoportszobai, tornatermi és szabadtéri gyakorlóhelyek portalanítása megtörténik-e minden esetben? Balesetmentes környezet, higiéniai feltételek biztosítottak-e? Személyi feltételek: Az óvónő modellértékű magatartása, mozgásszeretete, elkötelezettsége az óvoda mozgásprogramja iránt.

Épített-e a gyermekek mozgástapasztalatára, játékos kedvére? Megteremtette-e az óvónő az oldott, játékos légkört, kedvet a mozgásra? Mennyiben volt tekintettel az egyes gyermekek képességeire, adottságaira?

A helyi - környezeti - lehetőségeket maximálisan kihasználta-e? Hogyan tudta biztosítani a gyermekek jó közérzetét, a kellő türelmet, toleranciát? A mozgás az egészséges életmód alakítása terénB A gyermekek szükségleteiből eredő mozgás iránti vágy erősödött-e, fokozódott-e?

Van-e olyan gyermek, akinek a mozgás nem jelent örömet?

a formaldehid hatása a látásra

Sikerült-e őt őket elmozdítani? Szervesen beilleszkedik-e a mozgásfejlesztés az egésznapi tevékenységekbe? Biztosított-e a mindennapos, rendszeres mozgás?

A mozgásban megkapta-e elsődleges szerepét a játék? A mozgásprogramok és tevékenységek jól szolgálták-e a gyermekek egészséges testi fejlődését?

BETEKINTÉS AZ ÓVODAI ÉLETBE - Goró Erzsébet óvónő

Helyes testtartást: járásban, - futásban, - ülésben. Helyes légzést: hasi- tüdőlégzés, a légzés üteme. A szervezet egészséges terhelésére ügyeltek-e? Mozgás és pihenés váltakozása, túlterhelés kerülése. A természetes mozgások nagymozgások gyakorlása, kellő hangsúlyt kapott? Járás, futás, ugrás, hempergés, gurulás, mászás, csúszás, stb.

látás mínusz 0 8 mit jelent a látás észlelésének százaléka

A mozgásfejlesztés elősegítette-e a mozgásbiztonság kialakulását, a mozgásügyesség fejlődését, a mozgáskoordináció alakulását. A mozgásprogramok jól szolgálták-e a gyermekek edzését, erőnlétük fokozását, állóképességük növelését, a terhelhetőségük fokozódását.

Mozgási- tartási- hogyan függeszthetjük fel a távollátást rendellenességek szűrése megtörtént-e? Felvették-e a kapcsolatot a szükséges esetben az arra illetékes szakemberrel: orvos, szakorvos ortopédusmozgásterapeuta stb.

A tevékenységstruktúra elemzése, értékelése

Alkalmaznak-e célirányosan preventív mozgásprogramot, mozgásszervi elváltozások megelőzésére? Test-tartási rendellenesség megelőzése, lábboltozat egészséges fejlődése A finommozgás, finommotorika jól fejlődött-e a mozgásdifferenciálódás során? Kéz, csukló, ujjak. Kialakult-e a dominancia minden gyermeknél? Kezesség: bal - jobb Keresztcsatornák működése, koordináció: szem-kéz koordináció, szem-láb koordináció, oldaliság rutinja, térirányok biztonsága. A gyermekek terhelhetőségéről milyen módon győződött meg az óvónő a mozgások során?

Tudott-e alkalmazkodni az egyéni teherbíró-képességű gyerekekhez: fáradékonyság, túl-mozgékonyság. A mozgás az érzelmi nevelés és szocializáció terén A gyermekek szívesen, önként részt vesznek-e a mozgásban?

Igénylik-e a rendszeres, mindennapos mozgásprogramokat? Tisztában vannak-e saját mozgásképességükkel? Ismerik-e társaik mozgásképességeit, tolerálják-e a másságot: mozgássérültek, korlátozott mozgásúak, hiperaktívak, kisebbek.

Milyen a kitartásuk a mozgásprogramokon. Képesek-e közös erőfeszítésre? Segítik-e társaikat a közös eredményért? Képesek-e szerepmegosztásra; az eszközök elosztására? Kezdeményezik-e önállóan az egyszerű mozgásos szabályjátékokat?

További a témáról