A női medence mérete szülészeti szempontból

Mi történik a testünkkel szülés után?

Cikkek, háttéranyagok Az anya és a magzat felkészülése a szülésre Az anya és a magzat felkészülése a szülésre Hogyan készül fel a szülésre az anya és a magzat?

A medencevégű fekvés okai

Milyen problémákat okozhat, ha a magzat medencevégű fekvésben helyezkedik el, és hogyan terelhető a szülést megelőzően a helyes irányba? Miért érdemes a szülésre felkészítő tanfolyamon részt venniük a leendő anyáknak? Kérdések és válaszok a szülésre való felkészülésről. A kismamák többségénél a huszadiktól a harmincadik-harminckettedik hétig tartó terhességi időszak tekinthető a legnyugodtabbnak, hiszen a leendő anyák ilyenkor már túl vannak a legfontosabb magzati szűrővizsgálatokon.

Ezekből kiderül, hogy jó távollátás látod tapadt-e meg és egészséges-e a magzat, továbbá arról is a kezelőorvos rendelkezésére állnak a legfontosabb információk, hogy megfelelően fejlődik-e a leendő újszülött. A terhesség első harmadában tipikusan jelentkező panaszok — hányinger, hányás, émelygés — a huszadik hétre szintén elmúlnak, így a legtöbben kiegyensúlyozottan és különösebb aggodalmak nélkül töltik ezeket a hónapokat.

A szülés közeledtével azonban ismét mozgalmasabb hetek következnek, amelyek újra több izgalmat tartogatnak: ezekben a hetekben zajlik a szülésre való igazi, szűkebb értelemben vett felkészülés. A magzat mérete Legelőször a magzat fejlődési ütemét kell megvizsgálni, amely egyaránt lehet az átlagosnál kisebb vagy nagyobb.

Medencevégű fekvés és magzatfordítás

A fejlődés ütemét több tényező is befolyásolja, ezek közül talán a genetikai háttér a legfontosabb: ha megnézzük a szülőket, általában azt tapasztaljuk, hogy a nagyobb testsúlyú, magasabb szülőknek a magzatuk is nagyobb méretű lesz az átlagosnál az átlagos születési súly gramm között van.

Nem kell tehát feltétlenül arra gondolni, hogy a nagyobb méret a túlzott vitaminszedés következménye lenne. Mindamellett nem kizárt az sem, hogy a magzatvédő multivitaminok is hozzájárulnak a méretnövekedéshez.

Erről korábban komoly szakmai viták zajlottak, de a tapasztalatok alapján úgy néz ki, hogy valóban helytálló összefüggésről van szó: a vitaminok általános használata óta sokkal gyakoribbak a nagyobb súllyal született magzatok.

Gát (biológia)

Ezekben az esetekben egy terheléses vércukorvizsgálatot is kötelező volt elvégezni, hogy kiderüljön, nem valamilyen anyagcsere-probléma, például lappangó cukorbetegség okozta-e a magasnak tartott születési súlyt.

A növekvő gyakoriság miatt ma már nem foglalkoznak külön a négy és öt kiló közötti nagymagzatokkal — tette hozzá a főorvos. A becsült nagyobb magzatméret önmagában nem indokol császármetszést, a szülő nő szöveteinek tágulékonysága, a fájások erőssége, összességében a szülés menete alapján döntenek a természetes szülés vagy a császármetszés mellett.

Az átlagosnál kisebb magzatméret ezzel szemben már inkább problémát jelenthet, ilyenkor ugyanis nagyobb eséllyel fordulhat elő terhességi mérgezés vagy egyéb okból fennálló lepényműködési zavar.

Gát (biológia) – Wikipédia

A magzat elhelyezkedése A magzat elhelyezkedésénél az esetek döntő többségében kétféle pozíció lehetséges, a fejvégi és a farfekvéses helyzet. A harmincadik hét körül a magzatok még nagyjából fele-fele arányban vannak a fej- illetve medencevégi helyzetben, ilyenkor tehát még nem kell aggódni amiatt, ha a magzat medencevégi helyzetben van. A női medence mérete szülészeti szempontból elhelyezkedésre az utolsó hónapban, a harminchatodik hét környékén kell igazán odafigyelni, de a magzat ekkor már általában a jó irányba fordul.

Ha mégis medencevégű állapotban maradna a születendő gyermek, akkor nagy valószínűséggel császármetszéssel segítik világra a csecsemőt. A ritkán előforduló harántfekvés egyértelműen műtétet indokol.

Az anyagcsere szabályozza a terhesség időtartamát

A méh fájáskészségét ilyenkor infúziós fájáscsökkentő kezeléssel próbálják mérsékelni, majd ultrahanggal vizsgálják a méhlepény helyzetét és a magzat elhelyezkedését. Ha a magzatvíz mennyisége elegendőnek mutatkozik, az anya hasát síkosító géllel kenik be és a megfelelő kézmozdulatokkal próbálják meg átterelni a magzatot.

A medencevégi elhelyezkedés azért veszélyes, mert a baba feneke puhább a fejénél, így könnyebben áthalad a szülőcsatornán, a koponya viszont fennakadhat.

A köldökzsinórból érkező vérellátás ilyenkor elakad, és amennyiben öt percnél tovább tart ez az állapot, a magzat megfulladhat. Ha a koponya van elől, akkor nem fenyeget ilyen veszély, hiszen a koponyacsont keményebb, a fenéki rész pedig már gond nélkül kicsúszik a szülőcsatornán.

Felkészülés a szülésre A szülésre való felkészülésben elsősorban a progeszteron nevű lepényi hormon emelendő ki, ami a a női medence mérete szülészeti szempontból megelőző hetekben már igen nagy mennyiségben termelődik. A progeszteron fő feladata a terhesség fenntartása, emellett ellazítja az anyai szöveteket, így könnyebbé válik a magzat szülőcsatornán való áthaladása.

a női medence mérete szülészeti szempontból kocogás reggel orvosilag

Ez egy kétirányú folyamat, amelynek során az anya medencecsontjai rugalmasabbá válnak a szeméremízület környékén, másrészt a szülés közben a baba koponyája is idomul a kutacsok mentén.

Ilyenkor tehát kismértékben az újszülöttek fejformája is átalakul, de ez a születést követően egy-két napon belül visszarendeződik a normális fejformává.

A Proceedings of the National Academy of Sciences című folyóiratban megjelent cikk megkérdőjelezi a régóta uralkodó nézetet, hogy az evolúció hátulütője a gyermekszülés szempontjából a két lábon járáshoz alkalmazkodott medence. Az embereket az állatvilágtól elkülönítő két tulajdonság — a nagyméretű agy és a két lábon járás képessége — hátrányosak az utódok világra hozása szempontjából.

A hormonális hatások mellett a pszichés tényezők a legfontosabbak. Azok az anyák, akik nehezebben estek teherbe — esetleg asszisztált reprodukciós eljárásokra is szükség volt a sikeres terhességhez — általában kevésbé félnek a szüléstől, mint akiknél nem tervezetten zajlott a teherbeesés.

Ennek hátterében az állhat, hogy az előbbi csoportba tartozó nők lelkileg komolyabban rákészülnek a szülésre: mivel a teherbeesést sokszor több év várakozás és kezelés előzi meg, az átlagosnál egy kicsivel jobban várják a babát, és a szülés konkrét eseményére is kevesebb félelemmel tekintenek.

A szüléssel kapcsolatos félelmek, szorongások leküzdésében a szülés előtti tanfolyamok segítenek: ennek része a megfelelő felvilágosítás, másrészt érdemes megismerkedni a szülés majdani helyszínével, ami ekkor már nem lesz idegen a kismama számára.

A tanfolyamokon pontosan ismertetik a szülés menetét, illetve azokat a jeleket, amelyek a szülés közelgő megindulására utalnak: ezek közé tartoznak a rendszeres fájások, valamint a magzatvíz elfolyása. Az érdeklődő kismamákat ezen kívül számos olyan tippel, apró trükkel is megismertetik, amelyek könnyebbé tehetik a szülést: ilyen például a hagyományos orvoslásból származó málnalevél-tea, amely a fokozottabb tágulást segíti elő.

A női test külső nemi jellege

A lelki felkészülés alapvető jelentőségű a problémamentes szülés szempontjából, hiszen aki kevésbé fél, az könnyebben átesik a kezdetben nehéznek tűnő megpróbáltatáson. Koraszülés és túlhordás A koraszülés problémájának megoldása egyelőre várat magára, hiszen ötven évvel ezelőtt hazánkban és külföldön is nagyjából ugyanannyi volt a koraszülöttek aránya, mint napjainkban.

Több oka is van, hogy az orvostudomány gyors fejlődése ellenére ezen a területen miért nem történt komolyabb előrelépés. Ezek közé tartozik például az asszisztált reprodukciós eljárások terjedése, amelyek miatt egyre több az ikerterhesség — ismert, a női medence mérete szülészeti szempontból a koraszülések egy jelentős része többes terhességnél következik be.

A többes terhességek emiatt szövődménynek tekinthetőek, amelyet ha lehetséges, inkább megpróbálnak elkerülni.

a női medence mérete szülészeti szempontból

Túlhordásról akkor beszélünk, ha az a női medence mérete szülészeti szempontból két héttel a várt időpont után születik meg. A születés előre kiszámolt idejéhez viszonyított késést orvosi kifejezéssel terminustúllépésnek nevezik: ebben az esetben egyre nő az esélye, hogy valamilyen probléma lép majd fel a szülésnél.

A szülészek emiatt nem szoktak várni a szülés megindításával, maximum tíz napot, újabban pedig már csak egy hetet.

myopia és hyperopia a hogyan lehetne javítani a jó látást

A szülés várható időpontja az utolsó menstruáció első napjának és a legelső ultrahangos vizsgálati leletek figyelembevételével számítható ki. Ha egy kismama túllépi a terminust, sokkal gyakrabban ellenőrzik a különböző vizsgálóeljárásokkal, többek között kardiotopográfiával és ultrahanggal. Előbbi módszer alkalmas a magzat szívműködésének és a méh összehúzódásainak nyomon követésére, utóbbival pedig szintén ellenőrizhető a magzat keringése.

A hüvelyi szülés veszélyei medencevégű fekvés esetén

A méhlepényfunkcióra elsősorban a köldökartéria lüktetésének jellemzőiből pulzusgörbe lehet következtetni: ha a lepény meszesedik, a pulzusgörbe a nagyobb ellenállás irányába tolódik. Mivel a magzat veszélyeztetettsége a lepény öregedése miatt egyre fokozottabb, a kardiotopográfiás vizsgálatot ilyenkor már kétnaponta elvégzik. A magzatvíz elfolyása és a méhnyak állapota A magzatvíz elfolyása a szülés megindulásának egyik jele, ami jobb esetben a szülés várható időpontjában, rosszabb esetben pedig koraszülés esetén következik be.

a látáscsökkenés javulása a leggyengébb látvány

A magzatvíz elfolyásának leggyakoribb oka a magzatburok fertőződése olyan baktériumok által, amelyek egyébként a méhnyakban telepszenek meg. Ha a szülés a magzatvíz elfolyásával indul, az az orvosi tapasztalatok szerint elhúzódóbb szüléshez vezet és gyakoribbak lehetnek a szövődmények is: ennek oka, hogy a magzatvíz már a fájások megindulása előtt kapcsolatba kerül a hüvelyi flórával.

Ez növeli a felszálló fertőzések veszélyét, ezért bizonyos idő elteltével antibiotikumok adása is javasolt. A magzatvíz elfolyásának egyébként nincs különösebb jelentősége, csak abban az esetben, ha ez egy közel zárt méhszáj mellett történik meg.

a női medence mérete szülészeti szempontból

A szülés közeledtének időpontjában a már említett hormonális változások elsősorban a méhnyak állapotát befolyásolják: tapintással ilyenkor jól megállapítható, hogy mennyire érett a méhszáj. Ha a méhnyaknak az ajakhoz hasonló tapintata van, akkor érett, ha viszont az orrhoz hasonló, keményebb tapintatú, akkor éretlen utóbbi esetben gyógyszeres kezeléssel segíthető az érés folyamata, a szülés megindításához szükséges magzati javallattal.

Az állag mellett a méhnyak tágassága, valamint a hossza is fokozatosan változik: a szülés előtt rövidülni és tágulni kezd a szerv.

Valahogy a gyereknek ki kell férnie Az asszonyhoz pedig így szólt: "Megsokasítom terhességed kínjait. Fájdalmak közepette szülöd gyermekeidet.

A tapintásos vizsgálatot a terhesség harminchetedik hetétől végzik heti rendszerességgel, ez alapján megközelítőleg pontos tájékoztatás adható a kismamának a szülés várható időpontjáról. Ha a méhnyak két-három centiméterre is kinyílik, emellett elsimult tapintatú és a magzat feje is a kellő szintre ereszkedett, akkor látás 25 százalék szülés szinte bármikor megindulhat.

További a témáról