A világnézet három fő típusa

Az átfogó és egyetemes vallási kultúra megszûnése a vallás pluralizálódásához, az egyéni vallásosság jellegének megváltozásához vezetett. Az összehasonlító szociológia egyik legnagyobb problémája, hogy adott fogalmaknak a kutatók különbözõ tartalmakat tulajdonítanak, ami azután igen megnehezíti a téma értelmezését, a különbözõ terminológiák egybevetését. Tapasztalataink szerint ez a helyzet a vallásossággal kapcsolatban is.

Elég utalni a különbözõ típusú kérdésekre kapott eltérõ eredményekre vagy a "maga módján" típusú vallásosság eltérõ értelmezéseire. Tanulmányunkban klasszikus és modern módszerek felhasználásával próbálunk tisztább képet rajzolni a modern vallásosság megközelítési lehetõségeirõl.

A téma feldolgozásakor három olyan modellre támaszkodtunk, amelyek mindegyike a modern típusú vallásosságot próbálja bemutatni.

Tartalomjegyzék

Mindhárom elmélet alkalmas a mai vallásosság összetett voltának, változatos típusainak megragadására. Az elsõ modell a vallásosság dimenzióinak kialakításán keresztül mutat rá szerteágazó komplexitására, a vallásosság különbözõ területeinek önállóságára. A második modell a vallásosság változását egyéni és intézményes szinten a vallás lehetõ legáltalánosabb megközelítésével, sztereotipizálás nélkül vizsgálja.

A harmadik modell az egyházhoz kötõdésbõl kiindulva, ugyanakkor a vallásosság egyéb változóit is figyelembe véve különít el típusokat. Ismertetésüknél törekszünk annak bemutatására, hogy miben hoznak újat e modellek a korábbiakhoz képest, melyek a használhatóság korlátai és milyen eredményekre jutunk általuk a hazai vallásosság elemzésében. Az ötdimenziós vallásmodell Glock és Stark modellje mérföldkõ volt a vallásosság szociológiai kutatásának történetében.

Navigációs menü

A korábbi egydimenziós kutatásokhoz képest a vallásra mint összetett jelenségre tekint a világnézet három fő típusa a felfogás. A korai vizsgálatok többnyire egy-egy kiválasztott mutatóval azonosították a vallásosságot, így péládul az Istenbe vetett hittel vagy a templomba járás gyakoriságával. Mások kizárólag a vallási önbesorolás valamelyik fajtájára támaszkodtak. Noha ezek is feltétlenül fontos tényezõk, Glockék felismerték, hogy a vallásosság nem ilyen egyszerû dolog: különbözõ, egymástól jól elkülöníthetõ területei vannak, amelyeket a vallásosság dimenzióinak neveztek.

A Glock-Stark-modell öt ilyen dimenziót határol el, a hit ideológiai dimenzióvallásgyakorlat rituális dimenzióvallási érzés, élmény élmény és tapasztalat dimenziójavallási ismeretek intellektuális dimenzióés a mindennapi élet vallásossága következmény dimenzió szerint. A szociológiailag mérhetõ hit kategóriája azon a tényen alapul, hogy minden vallás hittételek rendszerére épül. A hit mérése tehát eme vallási doktrínák elfogadását-elutasítását vizsgálja.

Ezek a kérdések azonban többnyire nem foglalkoznak magának a hitnek a jelentésével, a vallásos hit különbözõ típusaival, az egyes hittételek súlyával. A vallásgyakorlat kategóriájába tartoznak az egyes vallások rituális és egyéb vallási töltetû cselekedetei. Leggyakrabban az egyházi részvételt a világnézet három fő típusa ezen, így tehát ez a dimenzió leginkább az intézményesült keretek közt gyakorolt vallásossághoz kötõdik.

1. Földvári Mónika-Rosta Gergely
2. Hogyan lehet javítani a látás vizét
3. Erkölcs[ szerkesztés ] Szinte az összes vallásban megtalálható erkölcsi tanítás az aranyszabálymiszerint ugyanúgy kell bánnunk másokkal, mint ahogy szeretnénk, hogy velünk is bánjanak.
5. Olcsó szemvizsgálat

Kérdés persze, hogy a "maguk módján" vallásosak ebbõl a szempontból hogyan értelmezhetõk. A vallásos élmény dimenziója azon a feltevésen alapul, hogy a vallásos egyének sajátos lelkiállapotba kerülhetnek, amelyet vallásosságukkal hoznak kapcsolatba, és ezek az élmények a hétköznapok valóságától többnyire elvonatkoztatottak. E dimenzió mérése igen nehéz, a kutató akadályokba ütközik a jelenségek pontos leírásánál, kategorizálásánál. Az intellektuális dimenzió a vallásos ismeretek mértékét méri, ezáltal szoros kapcsolatban lehet az a világnézet három fő típusa dimenzióval.

Hinni ugyanis csak abban lehet, amirõl valamilyen fogalma van az embernek. Ugyanakkor erõsen korrelál a mûveltségi szinttel is, hiszen a vallási ismeretek jelentõs hányada az általános mûveltség része. A következmény dimenziójában az elõzõ négy tényezõ szekuláris hatásait vizsgáljuk az egyén életében.

Két részre oszthatjuk e hatásokat: egyfelõl azt sorolhatjuk ide, amit az egyén vár el a vallástól pl. A modell arra az alapkoncepcióra épül, hogy a modern posztindusztriális társadalomban az egyes dimenziók függetlenednek egymástól.

Ha valaki az egyik dimenzió alapján vallásosnak bizonyult, ebbõl egyáltalán nem következik, hogy más dimenziók alapján is így lesz.

Buddhizmus

Az egyéni preferenciáktól függ, hogy ki melyik dimenzióban milyen attitûdöt mutat. Az ötdimenziós modell jól rávilágított a modern típusú vallásosság egyik fontos jellemzõjére: a vallásosságot nem tekinthetjük többé egységes jelenségnek. Különbözõ megnyilvánulási formái vannak. Rossz látási szokások ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy maga a vallás hullott volna darabjaira.

Arról van szó, hogy az intézményes keretektõl távolodó vallásosság az egyén képére formálódik. Ma is vannak - ha csekély számban is - olyanok, akik minden indikátor alapján erõsen vallásosnak mutatkoznak. Kérdés, hogy õket nevezhetjük-e az "igazi" vallásosaknak, vagy, másként fogalmazva, õk csupán az igazán tradicionálisan vallásosak csoportját alkotják?

A vallásosság típusainak kialakításával azonban adós a modell. Az individualizálódás is kialakíthat jellemzõ típusokat, ezekkel azonban már nem foglalkozik ez a módszer.

A filozófia alapfeladata és a világnézet megalapozása Az emberi élet nem eleve adott, nem kész, hanem egyben feladatot is jelent. Az emberi élet egyik legfőbb célja, hogy a Homo sapiens megtalálja élete fő feladatát. Az ember tehát alapadottságában filozofikus lény vagy, más megközelítésben, feladattal bíró lény. Életün k fő feladatának megtalálása, meghatározása olyan probléma, amelynek megoldásában segédeszközökre van szükségünk.

Erre már csak azért is alkalmatlan, mert mindegyik dimenzió esetében több teljesen helytálló indikátor is elképzelhetõ, semelyikrõl sem lehet állítani, hogy kizárólagos jellemzõje az adott faktornak.

Tehát maguk a dimenziók sem egységesek, ami nagyban megnehezíti operacionalizálásukat. A különbözõ mércék igen különbözõ adatokhoz vezetnek, ami az összehasonlítást és a dimenziókból típusok kialakítását esetlegessé teszi és csökkenti érvényességüket. Úgy tûnik, hogy a vallásosság típusai nem az egyes dimenziók mentén alakulnak ki, tehát a modell nem alkalmas tipizálásra.

Személyiségorientáció: az élet három fő vektorja. A személyiség orientációja és alapvető formái

A változó vallásosság megragadására sem alkalmas a módszer, mivel az éppen azokat a sztereotip kereteket feszíti szét, amelyekkel végül is az egyes dimenziókat kialakították. Ezzel szemben jól használható a vallásosság komplex voltának szemléltetésére. A vallásosságban bekövetkezett változások mérése sztereotipizálás nélkül Mady A. Thung holland kutatócsoportja a nyolcvanas években kísérletet tett a vallásosságban bekövetkezett változások megragadására, mégpedig nem csupán egyéni, hanem a vallási intézmények szintjén is 1.

A vallásosság változásának vizsgálata véleményük szerint nem szorítkozhat az egyénekre, hiszen változnak a vallási intézmények és az emberekhez fûzõdõ kapcsolataik is. Munkájuk Peter R.

Berger és Thomas Luckmann tudásszociológiai megközelítésének 2 módszertani folytatása. A változások kimutatásához egyrészt olyan embereket kérdeztek meg, akik azt állították magukról, hogy az utóbbi öt évben vallási meggyõzõdésükben változás következett a világnézet három fő típusa 3 a nap látásának végére, másrészt igyekezték elkerülni a hagyományos sztereotip kifejezéseket, emellett az alternatív válaszlehetõségek és nyitott kérdések lehetõséget biztosítottak az újabban felmerült jelenségek feltérképezésére.

A világnézet fő típusai

Kiindulásképpen a vallásosság három, intézményekhez nem kötõdõ, általános összetevõjét különítették el: a "hitek" a végsõ valóság létére és természetére vonatkozó, empirikusan nem ellenõrizhetõ állítások; az " értelmezések" az élet, szenvedés és halál vélt értelmére vonatkoznak; az "értékek" a kívánatosról való kifejezett vagy hallgatólagos felfogást testesítik meg. A kapott faktorok a következõk: kifejezett keresztény világnézet, szociális-radikális világnézet, polgári etika, elmélkedés, agnoszticizmus, általános teizmus tapasztalaton túli valóság felismeréseaz élet élvezete, önmegtagadás.

A kifejezett keresztény világnézet, az agnoszticizmus és az általános teizmus hit-faktoroknak nevezhetõk, az elmélkedés és önmegtagadás a "világiasság" ellenpólusai átfedésben vannak annyiban, amennyiben fontosnak tartják az anyagi testbõl való felszabadulásta polgári etika, a szociális-radikális világnézet és az élet élvezete érték-faktorok. A hitet tartalmazó tradicionális világnézetek közül a kifejezett keresztény világnézet volt a legkevésbé, az általános teizmus a leginkább népszerû.

A tradicionális érték-faktor, a polgári etika kevésbé népszerû, mint más érték-faktorok, valószínûleg hanyatlóban van. Ugyanakkor ezen tradicionális orientációk erõs, könnyen megfigyelhetõ faktorok, ami azt mutatja, hogy még mélyen gyökereznek a megfigyelt populációban. Felmerül a kérdés: mi más van kialakulóban, ha a tradicionális orientáció hanyatlóban van? Semmilyen más hit nem lépett a tradicionális keresztény és általános istenhit helyébe, ugyanakkor a nyílt kérdések rámutattak valamiféle kíváncsiságra, keresésre, nyitottságra.

• A látásfejlődés dinamikája
• A látás a lézer után sokáig megmarad
• Mindannyian rendelkeznek bizonyos ismeretekkel a világról, ötleteink vannak arról, hogy mi jó és mi rossz, mi történik és mi nem történik meg, hogyan kell ezt vagy más munkát elvégezni, és kapcsolatokat építeni az emberekkel.
• Következtetés a látás állapotáról
• Buddhizmus – Wikipédia

Az értékek területén pedig az önmegtagadás és az elmélkedés együtt tárgyalhatók, mint valami újnak a jelzõi. Ezek a mintában legkevésbé népszerû faktorok elsõsorban az új vallási csoportokban tûnnek fel.

A vallásosság összetevõinek tartalmi változásait és az összetevõk kölcsönös összefüggésében bekövetkezett változásokat egyéni szinten figyelték meg, ebbõl vontak le következtetéseket az intézményesülésre, a vallási intézményekhez kötõdésre és az intézmények szerepének változására vonatkozóan. A következtetés alapja az a feltevés, miszerint a vallásosság összetevõit jellemzõ koherencia megbomlása egyúttal az intézmények leépülését jelenti, a koherencia erõsödése pedig intézményesülésre utal 5. Figyelembe véve, hogy egy adott világnézet teljességének foka az intézményesültség fokát jelzi, a mikro- és makroszint összekapcsolható.

A kapott eredményeket a Hollandiában végbement társadalmi változások és a korábbi helyzetet elemzõ kutatások összefüggésében elemezték 6. A vallásosság összetevõi vizsgálatának eredményei között a a világnézet három fő típusa tekintve a kutatás - mivel sok válaszadónak szubjektív képe volt a végsõ valóságról - megerõsítette Berger és Luckmann tézisét, miszerint a vallás egyre inkább szubjektívvé válik.

Az ateizmus, materializmus és agnoszticizmus nem voltak népszerû világnézetek. Az Istennel kapcsolatos alternatív válaszokban az immanenciát és transzcendenciát tekintve ellenállás tapasztalható a kettõsséggel szemben: a válaszadók többsége úgy gondolta, hogy Istent elsõsorban magunkban kell keresni, a világnézet három fő típusa kívül immanens beállítottság.

Amit még ki kell emelnünk, az az immanens jelentés esetén feltûnõ, Isten és ember egységét hangsúlyozó monista irányzat eszerint az ember isten, vagy Isten része.

Személyiségorientáció: az élet három fő vektorja. A személyiség orientációja és alapvető formái

Az értelmezések esetében a válaszadók a világnézet három fő típusa, hogy az életnek célja van, melyet mindenkinek magának kell megtalálnia. Leginkább az általános megfogalmazásokat és az immanens értelmezéseket támogatták.

Míg a hiteket és az élet értelmezését elmosódott jelentések jellemzik, a szenvedés és halál értelmezésében a világos, pontos jelentések a meghatározók. Luckmann szerint a modern ipari társadalomban a halál még csak alárendelt témaként sem merülhet fel.

Ezt némiképpen megerõsítette ez a kutatás, a halállal kapcsolatban itt a passzív szemlélet a meghatározó. Ezzel ellentétben a szenvedésrõl egyre általánosabb az a nézet, hogy fel kell venni a harcot ellene.

1. A világ tudományos képe és tartalma

A támogatott értékek többsége immanens érték volt, kiemelendõ a családi, egyéni és általában az emberi boldogság szerepének hangsúlyozása.

A támogatott transzcendens értékeknek is csak háromnegyede volt keresztény. A nyitott kérdésekben csak két egyén használt standard formulákat pl. Ez megerõsíti az intézmények leépülésének hipotézisét.

Ep. 26. - A Tóratanulás szabályai - 6. fejezet: A mesterek tisztelete 2. - Maimonidész Misné Torá

A kutatás eredményei alapján több hipotézis is megfogalmazható a társadalmi szinten végbement változásokra vonatkozóan. Az elsõ hipotézis szerint a hitek helyreállítani a látást műtét nélkül értelmezések nagyobb mértékben változtak, illetve más változási folyamaton mentek keresztül, mint az értékek. Ezt arra alapozzák, hogy a válaszadók legalább 77 százaléka esetében változott a hit, 68 százaléknál az értelmezések és csak 61 százalékánál az értékek.

Azok között, akiknél az értékekben történt  változás, a legnagyobb az aránya a teljesen új meggyõzõdésûeknek. A második hipotézis szerint a hitek és értelmezések egyre inkább puszta elméleti konstrukciókká válnak, az értékek a hiteknél és értelmezéseknél szorosabban kapcsolódnak a mindennapi élethez.

A válaszadók a "kevésbé ortodox" kifejezést elsõsorban a hitükkel és értelmezéseikkel kapcsolatban használták, míg a "nézeteim elmélyültek" kifejezést fõképp értékekkel kapcsolatban. A változás tartalmát tekintve az egyház tekintélyének megkérdõjelezése, a transzcendencia elfogadásának hiánya, a bizonytalanság és kétség különösen a hitekkel és értelmezésekkel kapcsolatban merült fel.

• A filozófia alapfeladata és a világnézet megalapozása
• Vallás – Wikipédia
• Gyenge látás, hol szolgáljon fel
• A világnézet történelmi típusai. Világnézet és típusai

Ezek alapján a harmadik hipotézis: minél lassúbb az egyes összetevõk változása, annál szorosabb összefonódottságuk a mindennapi élettel, illetve a gyorsabb változások az összefonódottság csökkenõ mértékét jelzik.

Feltevés szerint stabil társadalmakban az élet személyes eseményeit az általánosan elfogadott értelmezési rendszerek alapján magyarázzák. A végsõ jelentésrendszerben csak akkor áll be változás, ha a korábban uralkodó jelentések érvényüket vesztik. Ekkor a végsõ jelentésrendszerek, illetve bizonyos csoportok hitrendszerei nyilvános vita tárgyává válnak.

A világnézet történelmi típusai. Világnézet és típusai

A hitek és értelmezések valószínûleg kognitívebbek, mint az értékek, a nyilvános vita tömegkommunikáció különösen ezeket érinti. Tehát a hipotézis: a hitek és értelmezések annál inkább változnak, minél inkább megkérdõjelezõdnek nyilvánosan Thung ezzel kapcsolatban kiemelte a tömegkommunikáció szerepét. Az értékekben elsõsorban az életstílus változása idéz elõ változást.

A hatvanas-hetvenes években Hollandiában a változások hatására intézmények jöttek létre és szûntek meg az élet sok területén. A kérdés az, hogy ezek a folyamatok miképpen befolyásolták a vallás összetevõit: hiteket, értelmezéseket és értékeket. Luckmann szerint a régi koncepciók speciális, valószínûleg eltûnõben levõ történelmi vallásformához kötõdnek, ezzel szeben Thung úgy véli, hogy a végsõ koncepciók változtak ugyan tartalmukban, de nem feltétlenül különülnek el az új formáktól.

Luckmannak az a megállapítása, miszerint a vallásosság új formái relatíve rugalmasak és instabilak, a kutatás eredményei alapján elsõsorban a hitekre érvényes. Az adatok szerint az értékek jól megalapozottak, folyamatosan elválnak a hitektõl és értelmezésektõl. Stabilitásukból arra a világnézet három fő típusa, lebegő kilátás folyamatosan új intézményes támogatottsághoz jutnak.