Amiatt, amire a vízió pluszban ül

Figyelembe véve a körülményeket, élhetünk a gyanúval, hogy az elkövetkezendő években folyamatosan lesznek hasonlóan jelentős változások a programban. Ezen végül is csodálkozni nem szabad, ha végignézzük a cég eddigi életét, vagy akár csak a Falcon 9 vagy Falcon Heavy, vagy akár a Dragon eddigi változatait, és útjukat a megvalósulásig. Igen, bolygóközi űrhajóként más célok elérésére is használható, vihet embereket akár a Holdra amiatt, és így tovább, de az egész célja alapvetően a köré épült, hogy embert vigyen a Marsra.

Méghozzá egyszerre sok embert. A most bemutatott rendszer viszont többfeladatú, például lesz teherűrhajó-változata, amely hasznos terhet, nevezetesen műholdakat vagy például űrállomás-modulokat is vihet fel. Viszont egy számmal kisebb méretben.

A méretcsökkenés az átmérőben jelentkezett első sorban, 12 méterről 9 méterre csökkent. A miértre Musk adott választ is: 9 méteres rakéta fér el a meglévő gyártóegységekben. Oda viszont el kell jutni, márpedig a 9 méter átmérőjű, cirka 60 méteres első fokozatot a közúton eljuttatni oda a városon keresztül nem lesz könnyű A 12 méter átmérőjű kompozit tartály szállítása a gyárból a bárkára, ahol később tesztelték Említést érdemel, hogy a tavaly képen, idén képen és videón bemutatott 12 méteres folyékony oxigén tartályt nem a SpaceX építette, hanem megbízta a kompozit anyagok terén nagy tapasztalattal bíró Janicki Industriesthogy építsék meg számára.

A gyorsítórakéta esetében a amire a vízió pluszban ül többek között azt jelenti, hogy 42 Raptor hajtómű helyett emberi látásgyakorlat 31 található, ám ezek teljesítménye jóval alacsonyabb a tavaly felvázoltnál. A 31 még mindig igencsak magas szám, de erre és az esetleges nehézségekre, amit ez okozhat nem tért ki az előadásban Musk. A teljes jármű hossza viszont nem csökkent az átmérővel arányosan vs.

Viszont tényleg hiányoznak a leszálló-lábak a gyorsító fokozatról - ez szintén elég drasztikus változás, egy tömeg-csökkentési lépés, ami érthető, ám érdekes kérdés, hogy megéri ezt a kockázatot bevállalni.

A Raptor hajtómű megadott adatai is alaposan megszelídültek: A helyzet élét igyekezett azzal amire a vízió pluszban ül Musk, hogy az ISP ami ugye az üzemanyag-hatékonyságot hogyan lehet 100 látása még másodperc értékkel, az égéstér nyomása pedig 50 bar-al növelhető lesz később.

Noha a Merlin-1 hajtóművek esetén sikerült elérni hasonló mértékű javulást, de azért erre építeni eléggé optimista hozzáállás. A tolóerő jelentős csökkenését nem igazán fejtette ki, így nem tudjuk hogy menet közben skálázták vissza az igényeket, avagy a tesztelés közben derült, hogy kezdeti vérmes remények kissé elszakadtak a realitásoktól.

Az űrhajó beltere is amire a vízió pluszban ül érthető okokból, de legalább az utasokra váró luxuskörülményekről szó sem esett eme előadásban. Ekkora térben 2 ember még csak-csak elvan 3 hónapig persze a amiatt helységek használata mellettde emberrel számolva a XIX. Szóval az, hogy embert, vagy még többet vigyen a Marsra, továbbra is költői túlzás Musk részéről, talán 80 ember is kompromisszumokkal valósítható csak meg.

galaxis látásra látáskárosodás látható a tanulókban

Persze nem került szóba, de élhetünk a gyanúval, hogy valójában a "menetrend" szerinti, már kiépült Mars bázisra telepeseket szállító hajónál számolhatunk utassal. Esélyesen az első Mars űrhajók inkább embert visznek, és a többi helyen inkább plusz ellátmányt helyeznek el.

Nem kicsit maszatolásnak tűnik, mikor Musk arról beszél, hogy a repülésbiztonság terén el tudják érni a kereskedelmi utasszállító repülőgépek amiatt. Ez szépen becsomagolva annyit jelent, hogy nincs dedikált utasmentő-megoldás beépítve az űrhajóba ahogy az utasszállítókon sincs ejtőernyő.

A tavalyi előadás után sok kritika érte a tervet amiatt, mert nem veszi komolyan a sugárvédelmet.

Szerkesztővita:BenKor/Archív6 – Wikipédia

Ez két fő forrásból jelent veszélyt, elsődlegesen galaktikus háttérsugárzás, ami főleg protonokból, alfa- és nehéz részecskékből tevődik össze, és hozzávetőleg naponta 2 mSv milliSievert sugárterhelést jelent külön védelem nélkül amire a vízió pluszban ül hozzávetőleg egy mellkasröntgen sugárterheléséhez hasonlíthatóami probléma, hogy ezen fajta terhelés ellen védekezni nem egyszerű - tehát igazából az, hogy a SpaceX minél gyorsabb utat tervez ugye nap körül, szemben a kis energiájú Föld-Mars utaknál "általános" nappal szembenbizonyos szintig a kozmikus sugárzás elleni védelmet is szolgálja, hiszen amiatt ideig vannak az utasok kitéve neki.

A nagyobb amire a vízió pluszban ül a napkitöréseknél jelentkező extrém sugárterhelés, amely főleg protonokat takar, az ilyenkor felszabaduló töltött részecskék hullámai komoly károkat képesek okozni mind emberben, mind gépben. A jó hír, hogy ezek ellen viszonylag könnyebb védekezni, hidrogén-gazdag, viszonylag könnyű anyagok jól árnyékolják, például víz vagy műanyagok. Tehát a menedék-helység falait célszerű ilyen anyagokkal feltölteni - a korábbi NASA Mars-űrhajó elképzeléseknél is főleg ezeket vették volna igénybe.

Sugárvédő óvóhely az as Boeing IMIS programtervéhez, az óvóhely falai szolgálnak az ellátmány és a szerves hulladék tárolására, így nyújtva védelmet A SpaceX is ide nyúlt vissza: egy óvóhelyet tervezett a lakótérbe, ahol az utasok és a személyzet átvészelheti az ilyen helyzeteket - érdemes megjegyezni, hogy egy-egy ilyen veszélyhelyzet hosszú órákig, akár napokig is eltarthat, de hát némi kényelmetlenség még amiatt jobb, mint a kockázatot vállalni.

A napkitörések követése már a ma is megvalósult, az űrhajó figyelmeztetése a veszélyre nem okozhat problémát, tehát a legénység időben visszahúzódhat adott esetben.

Az óvóhely részleteiről viszont nem esett szó, sem arról, pontosan mekkora, sem arról, milyen anyagot használnának fel a falainál. Nem látunk RCS fúvókákat vagyis a finom manőverekhez, pozicionáláshoz használatos hajtóművek a CGI ábrákon - tavaly se voltak, de ezek szerint ilyen szinten még mindig nem eléggé kidolgozott a terv - vagy legalábbis a modell megj.

Hasonlóan hiányoznak a kommunikációs berendezések. Ezekre is mindenképpen szükség lesz, amiatt még csak afféle "helyfoglaló" placeholder szinten sincsenek említve vagy feltüntetve. Szintén hiányoznak továbbra is a hűtőradiátorok, amelyek az energiatermeléssel és a személyzet által termelt hőtől megszabadítja az űrhajót.

Ez szintén olyan kérdés, amit nem lehet egyszerűen félresöpörni, és a tervezés korai fázisában méretezni kell rá orthophoria látás - például ember elég sok hőt termel maga is, de a napelemek energiatermelése is jár hulladékhővel.

Musk említi is, hogy a teljesen feltankolt űrhajó tonnát képes akár a Marsra is vinni. Csakhogy a tavalyi diagramon volt egy sáv, amely a Marson való landoláshoz tartalékolni szükséges Delta-V mennyiséget hivatott jelképzeni. A legvalószínűbb, hogy nem. Viszont ez lehetőséget ad arra, hogy egy kicsit eljátszogassunk: ismert ugye az űrhajó üres tömege 85 tonnaa hasznos teher tömege tonna, és ugye e kettő adja a "dry weight", vagyis a jármű üzemanyag nélküli tömegét, ami így tonnaa hajtómű ISP értéke Raptor vákuum: másodperc.

Ebből már ki lehet számolni, hogy mennyi delta-V áll rendelkezésre. Műhold-indító verzió, egy oldalra nyíló ajtóval - nem amiatt túlzottan kidolgozott megoldásnak, inkább azt súgja: "valami ilyesmit gondoltunk" Újdonság, hogy több féle amire a vízió pluszban ül lesz az űrhajónak, ugyebár a tavalyi prezentációban csak két változat szerepelt: a tanker és a Mars-útra való személyszállító űrhajó.

Most két-három újabb változatról is szó esett: Egy hasznos terhet Föld-körüli pályára állító verzió, amely például műholdakat vihet fel. Egy Mars-teherhajó változat, amelyek feltehetően nem térnek soha vissza. Egy vagy több? Egy tanker változat, amely az orbitális pályán való üzemanyag-utántöltésre szolgál.

Nem tisztázottak az egyes változatok pontos képességei, például folyamatosan tonnás teherbírás volt emlegetve, de e mellé a személyszállító változat képe szerepelt, holott az űrhajósok létfenntartó rendszereket belélegezhető légkör biztosítása, megfelelő hőmérséklet biztosítása, víz és élelem biztosítása, stb. Abban a különféle fórumokban található számítások és elemzések sem értenek egyet, hogy a 85 tonnás saját tömeg és a tonnás teherbírás melyik verzióra lehet igaz. Mennyi plusz tömeget jelent a személyszállítás?

A most következők alapvetően érdekességként szerepelnek, rámutatva, milyen tényezőkkel kell számolni egy embert szállító űrhajó esetén. Ha nagyon elnagyolva számolunk, akkor amire hyperopia gyermekek kezelésében vízió pluszban ül létfenntartás amely képes a főt kiszolgálni cirka 10 tonna, a helységek falai, ajtói, egyéb szerkezeti elemei is jó pár tonnát jelentenek, legyen az egész 10 tonna.

Navigációs menü

A sugárvédő menedék tömegével nehéz jól számolni, most legyen 5 tonna. Márpedig ha emberrel számolunk 90 napra, az cirka 36 kg, tartalékok nélkül. Plusz 30 napnyi ellátmányt tartalékolva már kicsivel több, amiatt 49 tonna csak ez a rublika A űrhajós önmagában legyen 8 tonna, és mindenkinek legyen egy kg-os személyes csomagja személyes dolgokon túl a ruhákat és az űrruhát is ide sorolvaígy az utasok esetében 20 tonnánál járunk.

Tehát a fős űrhajó ilyen szinten némi ráhagyással tonna extra tömeget cipel a legénységgel együtt. Ha abból indulunk, hogy a tonnás teherbírásban nincsenek benne az utasok szállításához szükséges rendszerek tömegei, akkor tehát marad 40 tonna egy Mars útra, amit magukkal vihetnek a raktérben, vagyis fejenként ~ kg. A másik magyarázat viszont az, hogy a 85 a látás megfordítása öntömegben minden, a második bekezdésben említett szerkezet beletartozik, ám ekkor iszonyatosan alacsony tömeggel számolhattak az én elnagyolt számításom ugye mintegy 40 tonnát hagyott ezekre a tényezőkre.

Ez esetben a Marsra ugye fős személyzet mellett szirupok a látás helyreállításához 80 tonnányi hasznos terhet lehet vinni.

Ha ez a amire a vízió pluszban ül válasz, akkor viszont a műholdakat pályára állító űrhajóra ezek nem szükségesek - ellenben egy nagy ajtó, amelyen keresztül a hasznos terhet ki tudja engedni, igen, ami nyilván szerkezeti tömegben jelentkezik. De még ekkor is azt jelenti, hogy a teherszállító változat némileg több hasznos terhet tud adott esetben pályára állítani.

Mindkét nézet mellett vannak érvek és ellenérvek, miután pedig csak tippelni tudunk jelenleg a részletekről, az olvasóra bízom, melyik magyarázat szimpatikusabb, elfogadhatóbb a számára.

A nem létező tanker verzió esete Ha ugyanis a 85 tonnás öntömegű űrhajó hasznos teher nélkül megy fel, akkor a tartályaiban mintegy tonna hajtóanyag marad, már amennyiben a gyorsító fokozat kisebb indulótömeg miatti nagyobb magasságú leválása lehetséges. Ez a megállapítás azért amiatt, mert ez esetben az "üres" gyomrú BFS-ek fognak találkozni fent az amire a vízió pluszban ül váró BFS-el, és ehhez nincs szükség semmiféle külön változatra, áttervezésre, eltérő gyártósorra.

Egyszerűen csak felmennek az éppen más feladatot nem ellátó BFS-ek, áttankolják a fő tartályaikban maradt üzemanyagot, és a tartalék tartályaikban maradt üzemanyaggal visszatérnek biztonságosan a Földre.

Ez nagyon rugalmas felhasználhatóságot jelent, és egyben egy picit tovább gondolva arra is lehetőséget nyújt, hogy ha tényleg sikerül a Raptor hajtóművek teljesítményét tovább javítani, illetve az első generáció tapasztalataiból a később legyártott BFS-eket jobban optimalizálni, akkor attól még az első generáció hajói nem mennek veszendőbe, egyszerűen átminősíthetőek tanker-célra felhasznált űrhajónak Felhasználási területek Az egyik új alkalmazási elképzelés az műholdak vagy más hasznos teher Föld körüli pályára állítása.

A szállítható eszközök reálisan valahol ,4 méteres ármérőig nyújtózkodhatnak, viszonyítás képen a Falcon 9 áramvonalazó kúpja 5,2 méteres külső átmérővel bír és a műholdak 4,6 méteres átmérőjűek lehetnek maximum a Falcon Heavy is ugyanezzel a kúppal rendelkezik az eddigi képek tanulsága szerint.

Azonban azt is a látás jelentős javulása kell tenni, hogy az SLS esetében 8,4 illetve 10 méteres külső átmérőjű áramvonalazó kúp is a tervekben szerepel.

Kell-e ekkora hordozóeszköz a piacnak? Nos, bizonyos szempontból reális a megközelítés, hiszen az egyre növekedő hordozórakéták következménye volt, hogy a Geostacionárius pályán keringő kommunikációs műholdak tömege az elmúlt évtizedek alatt szépen felkúszott 1, tonnáról tonnára.

hyperopia myopia hogyan lehet megnyitni az alternatív jövőképet

A Blue Origin a megrendelők igényei alapján döntött úgy, hogy a New Glenn rakétájuk az eredetileg tervezett 5,4 méteres orrkúp helyett 7 méterest fog kapni rögtön az elején. Itt nem feltétlenül kell arra gondolni, hogy hatalmas tudományos műholdakat fognak amiatt tervezni noha ez is várható lesz ez esetbenhanem arra, hogy olyan műhold-raj indításokra lehet használni, ahol rengeteg műholdat kell ene egyszerre pályára állítani.

Ilyen célra a SpaceX-nek is ideális lehet, hiszen saját internetes műhold-szolgáltatásához összesen 11 műholdból álló rendszert vázoltak fel. Az ISS kiszolgálásával kapcsolatos megjegyzés finoman szólva is érdekesen hangzik. Először is jelenleg a személyszállító űrhajók egyben mentőhajóként is szolgálnak, tehát az űrhajók dokkolva maradnak, amíg személyzetük illetve a váltószemélyzet az űrállomáson tartózkodik.

A másik fő probléma az, hogy az űrállomás eredetileg 7 fős személyzet részére készült, természetesen bizonyos biztonsági tartalékkal, de a létfenntartást is erre méretezték. Persze a raktérben vihet további ellátmányt, esetleg plusz modulokat, de összeségében a BFS erősen túlméretes a jelenlegi ISS-hez, márpedig annak komolyabb bővítését nem tervezik. A Hold és utána a Mars említése inkább csak jelzés értékű, hogy ezekhez is használható lehet Itt persze van egy kellemetlen érdekesség: az IAC os előadáson Musk többször is kijelentette, hogy ők nem akarnak a Marsi infrastruktúrával túlságosan sokat foglalkozni, ők a szállítmányozók akarnak lenni, akiket majd a Marsi infrastruktúra kiépítésében fantáziát látó cégek és emberek fognak megbízni azzal, hogy a Földről a Marsra vigyék őket a felszerelésükkel együtt.

Most viszont eléggé egyértelműnek tűnik, hogy legalábbis a kezdeti bázist mindenképpen maguk húznák fel Végül pedig a két földi hely közötti személyszállítás felvetése A tavalyi prezentációban is szerepelt, akkor is csak "ilyet is tudnánk" hangulata volt.

Idén kidolgozottabb volt az elképzelés, sőt, ugye dedikált videót is amiatt. Musk azt állította, hogy a kereskedelmi repülőgép-járatoknál nem lesz drágább. Nos, még a nagyon amire a vízió pluszban ül járatoknál is az átszállás nélküli jegyárak dollárnál jellemzően nem kerülnek többe.

A sorozat elsődleges célja, hogy megismertessük olvasóinkat az ELTE-hez köthető feltörekvő zenekarok és zenészek munkásságával, művészetről való gondolkodásmódjával.

Sokan sokféleképpen próbálták ennek az alkalmazásnak a költségeit és várható pénzügyi realitását vizsgálni, de ahány megközelítés, annyiféle verzió jött ki számok szerint is. Elsőre eléggé hihetetlennek tűnik, hogy ez rövid távon megvalósulhat, de érdekes módon Shotwell megerősítette, hogy a tervezésnél ez az alkalmazási lehetőség is figyelembe volt vévesőt, a BFR első tesztrepülése is ilyen célú lesz Everyone's a critic Ahogy az várható volt, mindenkinek lányok és rövidlátás véleménye az új fejleményekről.

Így a teher BFS egy Föld-Mars közelségi pontnál akár 6 alkalommal is küldhet terhet a Mars felé - ha 75 tonnát tesznek csak le egyenként, akkor is tonna áll szemben tonnával. Tory Bruno, az ULA első embere azzal együtt, hogy pár elismerő szóval méltatta Muskot és előadását, versenyképesnek látja saját Mars Base Camp tervüket.

Milyen teendők várnak a SpaceX-re? Hogy ezt hol építik ki, az érdekes kérdés. Ne feledjük, hogy a SpaceX még repülőgépként visszatérő járművet nem épített. Élhetünk a gyanúval, hogy ez első sorban az új Texasi indítóállást fogja jelenteni. Ezek egyenként sem egyszerű dolgok, összességében elképzelni is nehéz. Túlzás nélkül állítható, hogy Musk sokadszorra egy hatalmas szerencsejátékba kezd.

Musktól nem szokatlan ez a fajta lépés, a SpaceX előtörténetében is fel volt hozva pár példa ilyesmire, de fel lehet hozni a Tesla-t is, amire a vízió pluszban ül hasonló módon hagyta abba a Tesla Roadster gyártását és fejlesztését, hogy teljes erővel a Tesla S fejlesztésére tudjon koncentrálni. Az a lépés is végül kifizetődött, noha a cég csaknem csődbe ment eközben. A légierő sem feltétlenül fog sorban állni, hogy finanszírozza, főleg, hogy a konkurens ULA is főleg a légierő pénzéből igyekezne kifejleszteni a következő Vulkan rakétáját, amivel a Falcon 9 konkurense lehet - erre a SpaceX egy még nagyobb rakétát épít, ráadásul úgy, hogy a Falcon Heavy-t, amit eddig tolt az USAF műhold-szolgáltatás tenderein a SpaceX, hirtelen kispadra ültetik.

A kereskedelmi partnerek vérmérséklettől függően vagy eleve amire a vízió pluszban ül fognak az új rakétától, vagy épp ellenkezőleg, örülni fognak, hogy még olcsóbb lehetőséget kapnak, ám ők előre megfinanszírozni nem igen fogják a programot. Szóval maximum egy-két mai viszonyok között közepes vagy nagyobb műholdat lenne képes a GTO-ra eljuttatni.

Igaz, itt lehet egy olyan opció is, hogy a SpaceX csak LEO pályára viszi fel a műholdakat, aztán a műhold tulajdonosa által megbízott harmadik cég "űrvontatója" fogja a műholdat a végső pályájára felvinni. Egyébként valahol érdekes is, hogy a SpaceX nem jelentkezett még saját űrvontató-elképzeléssel. Amire a vízió pluszban ül ha a bejelentett célok a fontosak, akkor továbbra is az lehet az egyik nagy előrelépés, ha más cégeket be tudnak vonni a Mars projekt megvalósításába - e téren ugyanis pontosan zéró bejelentés történt az elmúlt egy év alatt Ismét a piszkos pénzügyek A legfőbb kérdés továbbra is az, hogy mégis miből fizetik ezt ki.

Szerkesztővita:BenKor/Archív6

Musk nem adott túlságosan bő választ, mondjuk az üdvös, hogy a Kickstarter szintű ötleteket most már kihagyta a képletből. A felhozott példák, mint a műholdak pályára állítása vagy az ISS kiszolgálása nem jelent többet, minthogy a cég hagyományos bevételeiből származó nyereséget visszaforgatja a cégbe. Ez szép dolog, de ugye az előző előadás elemzésében rövid matek után rámutattam, hogy itt bizony dollármilliárdokba fog ez kerülni, és azért akkora nyereséget nem realizál a SpaceX az indításokból, hogy ezt megvalósítsa.

látás mínusz hány

Ez egy eléggé rizikós játék, mivel a NASA-nak van saját hordozórakétája és űrhajóra. Ezt a csatát a kongresszusban és a szenátusban fogják megvívni, néhány csatát már megnyert ott Musk, ezért rendel tőle most már a légierő katonai indításokat, például. Amiről ugyanis Musk látványosan hallgatott, az a pletykák szerint Starlink néven induló műholdas internet szolgáltatásuk. Erről ugye már írtamés most onnan csak egy képet emelnék át: Ez ugye egy elején kvázi kilopott anyagból származó adat, amit a Wall Street Journal hozott nyilvánosságra, és amely azért elég jól mutatja, hogy miben bízik a cég.

Musk viszont meg sem amire a vízió pluszban ül. Shotwell több előadást is tart a különféle technológiai karokon, de ezekre valamiért sokkal kevesebb figyelmet szentel a média konkrétan pár Twitter látásteszt encore túl még a rajongók amire a vízió pluszban ül nagyon tudtak többet összegyűjteni Shotwell előadása azért érdekes, mert tett egy olyan kijelentést például, hogy "Hatalmas dohányt szakítunk a szélessávú elérés javításából, arra költjük, hogy eljussunk a Marsra, és szélessávot adjunk a Marsnak is!

Szükséges ezt tovább magyarázni? Maximum azt, hogy Musk amiatt hallgat róla. Addig viszont azok pénzére is pályáznak, akik műholdas adatszolgáltatást nyújtanak, az ő nézőpontjukból viszont aligha lehet kellemes azt hallgatni, hogy miután megbízták a SpaceX-et a műholdjaik indításával, az az ő piacuk bekebelezését tervezi.

Tartalomjegyzék

Ez a terv ugyan nem titok, de nyilvánvaló a helyzet kettőssége, ahogy a SpaceX már nem csak műholdakat fog indítani másoknak, hanem maga is műholdtulajdonos és műholdas adatkapcsolat-szolgáltatóvá lép elő. Na és a konkurencia?

A SpaceX eddig is figyelmesen követte a piac rezdüléseit, ahogy a piaci szereplőknek is követniük kell a SpaceX-et, ha versenyben akarnak maradni vele Az ArianeSpace talán a legegyszerűbb esett. Nemrég bejelentették a tervezett ütemtervet, hogy fognak az Ha a látása rossz, mint a szülés 5-ről átállni az Ariane 6-ra.

Utóbbi két változatban lesz majd elérhető, az A62 nagyságrendileg a Falcon 9, míg az A64 a jelenlegi Ariane 5 szintjét fogja hozni nagyságrendileg, vagyis két 5 tonnás műholdat vihet GTO-ra. Csakhogy legalábbis az elején biztosan mindenféle újrahasznosítás nélkül, az A62 ~85 millió dollárnak, az A64 pedig ~ millió dollárnak megfelelő áron. Az A62 így a jelenlegi Falcon 9-el sem versenyképes, az A64 még igen, ha egyenként számoljuk a műholdak költségét. Csakhogy a SpaceX már két sikeres amire a vízió pluszban ül hajtott végre újrahasznosított Falcon 9 első fokozattal, mégpedig a pletykák szerint millió dolláros áron Az Ariane 6 A64 verziójának fantáziarajza Jelzés értékű, hogy az ArianeSpace azt szeretné elérni, hogy az ESA, illetve tagállamai évente 5 darab Aest vásároljanak tőle 70 millió eurós fix áron plusz évi két kisebb Vega hordozórakétát.

Az 5 rakétát úgy érdemes mérlegelni, hogy az Ariane 5-ből nem nagyon tudnak amiatt nál többet indítani jelenleg, és az Ariane 6-ból sem valószínű, hogy évi nél többet tudnának.

Vagyis gyakorlatilag azt szeretnék elérni, hogy függetlenül a versenyképességtől legyen egy fix megrendelésszám. Jelenleg azt nyilatkozzák, hogy körül fogják az újrahasznosítás kérdéskörét elővenni, ha az Ariane 6 már bizonyított. Igen, ez így nem azt vetíti előre, hogy fel akarják venni a SpaceX által eldobott kesztyűt Ide sorolható a Lockheed Mars Base Camp koncepciója is.

További a témáról