Az őslakosok látási jellemzői

Földanya gyermekei - Az az őslakosok látási jellemzői indiánok törzsi vallásai Képgaléria - Indián lány Az észak-amerikai indián őslakosság törzsi vallásai Az Észak-Amerikát az európai hódítók beözönlése előtt egyenletesen és szinte teljesen benépesítő, és tulajdonképp a térségben kizárólagosan meghatározó indián népességigen gazdag és változatos kultúrával rendelkezett. Ezen belül ugyanakkor a törzsi tagolódás miatt több különböző hiedelemvilág alakult ki.

E törzsi vallások mindegyike más és más helyi jegyekkel, jellegzetességekkel is rendelkezett, ám egy momentum valamennyi népcsoport közös sajátja volt: ez pedig a föld vallásos, mély tisztelete. Az ősi indián szemlélet szerint a földet az embernek becsülnie, tisztelnie kell: a föld táplál és menedéket nyújt, így az cselekszik helyesen, aki szoros közösségben, kölcsönösségben él együtt a földdel, nem pedig csak kihasználja, kizsákmányolja azt, mint ahogy azt felfogásukban az újonnan érkezett idegen telepesek tették.

Az indián őslakosság eredete Földtörténeti kutatások alapján ma általánosan elfogadott, hogy i. E népcsoportok - amelyek jellemzően vadászó életmódot folytathattak - feltehetőleg állatcsordákat követve, a jégkorszak végén nyomultak be a kontinens területére.

Ausztrál őslakosok

Az észak felől érkező újabb és újabb csoportok idővel magukba olvasztották, vagy mind lejjebb szorították a korábban érkezetteket, és ennek a több hullámban lezajlott népvándorlásnak köszönhetően népesült be végül Amerika egésze.

Törzsi vallások Alapvetően igen élénk képzelőerőről tanúskodó, sokszínű, változatos hiedelemvilág jellemzi az indián népesség egészét, ugyanakkor az egyes helyi érvényű jellegzetességek mellet néhány általánosabb motívum jelenléte e térségben szintén adott. Lényegbeli megegyezéseket találhatunk a kultuszok jellegét, tárgyait és gyakorlatait tekintve; a továbbiakban viszont a közös alapok a helyi viszonyoknak megfelelően módosultak. E téren befolyásoló erőként adódik az adott törzs sajátos életmódja táplálékszerzés mikéntje, élettérkialakítása, stb.

Az amerikai őslakosság világszemléletét, szokásrendjét, életmódját és tárgyi emlékeit kutató szakemberek -antropológusok, régészek, kultúrtörténészek és valláskutatók -tulajdonképpen éppen az egyedi és az általánosan meghatározó kulturális jegyek feltárásával járulnak hozzá a törzsi vallások megismeréséhez is, ezáltal ugyanakkor fény derülhet általában is a vallás mibenlétére.

A természet szellemeinek tisztelete Nagy vonalakban elmondható, hogy a kontinens törzsi vallásaiban mindig központi szerephez jut a természet vallásos tisztelete, amely a föld és táj elmélyült szeretete mellett megnyilvánulhat állatok, növények és egyéb, a környezetben fellelt jelenségek kultikus tiszteletében egyaránt.

Ehhez kapcsolódik a szellemvilágba vetett hit,amely magját képezi e vallásoknak. Ebben a világszemléletben minden jelenségnek a fizikai megjelenésen túl van szelleme, amely az alak megsemmisülésével is tovább létezik halhatatlanságés valójában a vallásos az őslakosok látási jellemzői, a kultusz ehhez kötődik.

6 egység látás

A szellemvilág és az emberek világa között egy kiválasztott személy, vagyis a sámán közvetít, aki főként gyógyítással, jövőbelátással szolgálja közösségét, de alakjának általában az őslakosok látási jellemzői központi szerepe van a rítusok gyakorlásakor, ugyanis ezek a szellemekkel kapcsolatos ősi élményeken alapulnak. Az adott törzs mítoszait, önmeghatározását és hovatartozás-tudatát is éppen egy-egy ilyen kultusz szolgáltatja.

A kultuszt és gyakorlatát leginkább az élelemszerzés módja határozta meg. Az Észak-Amerika belső vidékein élő nomád, főként gyűjtögetéssel és vadászattal élelmet szerző csoportok vallásaiban például a gyakran mostoha, kiszámíthatatlan természeti körülmények a növények és az állatok tiszteletét hangsúlyozó világkép kialakulásához vezettek.

Növények begyűjtésekor imádkoztak azok szellemeihez, valamint apró gyöngyöt temettek az egy-egy gyökér kitépésekor keletkezett lyukakba.

Tartalomjegyzék

Vadászatot követően a megölt állat egyes testrészeit eltemették, és közben imádkoztak annak szelleméhez, hogy kiengesztelődését elnyerve biztosítható legyen a az őslakosok látási jellemzői vadászat sikere is. Gyakran a gyógyítás erejét szintén az állatok szellemeitől származtatták, de állatokról neveztek el csillagképeket, valamint a térség mitológiája is bővelkedik állatokra és növényekre utaló mozzanatokban: lényegében a világ teremtését, a természeti rend és az emberi szokásjog kialakulását mind-mind állatok régmúltbeli cselekedeteivel a látásromlás kockázata. Másutt meg éppen a halászatot biztosító folyó, vagy tengerpart kultusza alakult ki, megint máshol pedig a termőföld hangsúlyos tisztelete, amennyiben az adott törzs életmódjában a földművelés volt a meghatározó.

Rítus és megújulás Igen hasonló volt a szertartások éves rendje is. Mindenhol találhatunk az életút fordulópontjaihoz - születéshez, felserdüléshez, párválasztáshoz, öregséghez, halálhoz - kötődő rituális eseményeket, beavatási szertartásokat.

RPZ a látáshoz

Az előbbi szakrális események pedig még további társadalmi, gazdasági, természeti természetmegújító, egyensúlyhelyreállító szerepű elemekkel is kombinálódhattak. A szertartások lényege tulajdonképpen minden esetben az volt, hogy átjáró nyíljon az emberek és a szellemek világa között.

  1. Arra a számomra érdekes következtetésre jutotta, hogy az őslakosokkal foglalkozó témákat érdemes a saját, őslakos módszertan szerint is megvizsgálni.
  2. Rövidlátás megjegyzéseket
  3. Indiánok Indiánok ma Bár a világ indiánnak nevezi őket, de ők ezt nem szeretik, ők magukat őslakóknak nevezik.
  4. Indiánok – végtelen határok … maga a valóság
  5. Egyúttal vannak arra mutató jelek, hogy az ausztrál őslakos népesség sűrűsége magasabb volt Új-Dél-Wales északkeleti térségeiben, a Carpentaria-öböl északi partja mentén, valamint nyugati irányban, az Északi terület és Nyugat-Ausztrália egyes részein.
  6. Ausztrál őslakosok – Wikipédia
  7. Homályos szem homályos látás
  8. Látás 06 mennyi

Mivel az indiánok számára valójában a vallási tevékenységek a lét minden más terével szorosan összefonódva jelentek meg hasonlóan a művészetheznem is választható igazán szét egy adott mozzanat és az ahhoz kötődő vallásos rítus.

Általánosan talán a különböző természeti elemekhez kapcsolódó szertartások lehettek a legmeghatározóbbak.

Navigációs menü

Hangszerekkel kísért énekszó mellett gyakran különböző állatmaszkokat viselő táncosok a szellemek különféle cselekedeteit mutatták be, ezzel maguk is részesei lettek az adott ősi, mitikus eseménynek; egy-egy ilyen cselekmény újabb és újabb megjelenítésével tulajdonképpen folyamatosan megújították a fennálló az őslakosok látási jellemzői, és biztosították az optimális egyensúly fenntartását, illetve visszaállítását, helyreállítását; végeredményében pedig ezen egyensúlyállapothoz kapcsolták a termékenységet, a vidék élelemgazdagságát, és az élet megszokott mederben való haladását, az életszakaszok megfelelően zajló, természetes menetét, amely szintén a szellemvilág segítségével, beavatási szertartások során valósult meg.

Közösségépítő szokások a fejlettebb kultúrákban A társadalmilag összetettebben szerveződő, bonyolultabban rétegződő állandó lakhelyen letelepedett, épp ezért is kifinomultabb közösségi szokásokkal rendelkező törzseknél jelentős szerephez jutottak azok az ünnepek, szertartások, amelyek különböző törzsi és családi kapcsolatokat, közösségi viszonyokat voltak hivatottak egyrészt kialakítani, másrészt fenntartani, erősíteni. Észak-Amerika északnyugati partvidékének népeinél volt például jellemző ilyen ünnep, amelyet ott ajándékosztó ünnepnek az őslakosok látási jellemzői.

Az eseménynek volt egy házigazdája, aki több közösségből is vendégeket hívott magához.

az őslakosok látási jellemzői jóga javítja a látást

Az összejövetelen étellel kínálta az egybegyűlteket, közben pedig ő maga bizonyos kiváltságokat élvezett: felvehette például ez alkalomból egy nem rég elhunyt hozzátartozója társadalmi címét, kiváltságát; mindez ünnepélyes formában került kinyilvánításra; az ünnep végén pedig ajándékokat is kaptak a vendégek a házigazdától, amit elfogadva kifejezték, hogy elismerik a házigazda jogait.

Lényegileg ezzel a tanúskodással helyettesítettek minden közokiratot, az esemény szájhagyomány útján lett a közös emlékezet részévé.

Őslakos módszertan - A ​Sarkcsillag alatt

A hagyományozás Ezekre a közösségekre legtöbbször nem volt jellemző az írásbeliség eltekintve kevés képírásos kultúrátólígy a vallásos mítoszoknak ugyanúgy nem maradhatott fenn írásos emléke, akár például a társadalmi-történelmi eseményeknek. A törzsi vallások nem rendelkeztek szent iratokkal; így viszont annál nagyobb jelentősége volt az élőszóban való hagyományozásnak.

a szenzoros látásrendszerek működése

A törzs idősebb tagjai elénekelték, esetleg el is játszották az ősi mitológia történeteit a fiatalabbaknak. Ez azonban sokkal több volt egyszerű mesélésnél: egy-egy ilyen alkalommal jelenvalóvá vált az adott nép gondolatvilágának egésze; az átélhetőség révén a fiatalok ezekből a történetekből is sajátították el a közösségi élet helyes módját, fogásait, valamint a közösségi emlékezet meghatározó elemeit.

Primary Navigation

A törzsi vallások válsága A "civilizált" hódítók beözönlésével, erőszakos térhódításával éppen a kulturális folytonosság szakadt meg az indiánok számára, idővel felbomlott a hagyományozás egykor generációk sokaságát átfogni képes láncolata is. Az indián törzsekben élők számára az élet minden területén radikális változások következtek el; a rohamosan növekvő tömegekben érkező telepesekkel egyre kevésbé vehették fel a versenyt az őslakók, akik lassan idegen szokások átvételére kényszerültek a túlélés érdekében.

Előbb csak fokozatosan kisebb és kisebb területekre szorultak vissza, majd végül életterük rezervátumok apró pontjaira szűkült.

vitaminok látás állítsa vissza a látást vak embernél

A rezervátumokba kényszerülő indián közösségekben felbomlottak a hagyományos törzsi berendezkedések, megváltozott az életforma, ami viszont azt eredményezte, hogy értelmetlenné, vagy kifejezetten lehetetlenné vált már tovább is fenntartani a régi értékrendet és szokásokat, és ez aztán az ősi vallások fokozatos elhalásával is együtt járt. Mára már tulajdonképpen nem léteznek ősi észak-amerikai törzsi vallások, mert ha ugyan egyes szertartásokat életben is lehet tartani, ez még nem képes egy egész hitvilág helyreállítására; a kulturális érintetlenség állapota soha nem nyerhető vissza.

Ugyanakkor az indián vallások példája is mutatja: akár csak a legkisebb nép hagyományos világa is az emberi kultúra egészének értékes részét képezi.

További a témáról