Biztosítás különböző szempontok szerint

biztosítás különböző szempontok szerint

Egyben olyan általános módszertani közelítés bemutatása, amely alapja lehet egy komplexebb, egységes értékelési szemlélet és intézményrendszer bevezetésének és meghonosításának is.

A modell kidolgozása során az egyik legfőbb megoldandó problémát az ágazatra jellemző termékszintű inhomogenitás jelentette. Ennek feloldására azt a kérdést tettem fel, hogy vajon értelmezhető-e inhomogén objektumok homogén vetülete, pontosabban, hogy van-e biztosítási termékeknek olyan attribútuma, vagy az attribútumoknak olyan megragadható szintje, amely homogén. A következő nagy kihívást az eltérések megragadása, azok mértékének értékelése jelentette. A választ az általános értelemben vett hasznosság azonosításában találtam meg, azzal, hogy a biztosítási értelemben vett hasznosság azért kevésbé absztrakt, mint az általános közelítés szerinti.

Összefoglalva és leegyszerűsítve tehát, egy homogenizálási és egy értékelési probléma megoldásáról van szó.

A biztosítási egyenértékes

A biztosítás különböző szempontok szerint releváns hasznosságát egyetlen számértékben kifejező biztosítási egyenértékes tehát nem más, mint egy mesterségesen előállított termékjellemző. Amennyiben belátható, hogy valamennyi termék leképezhető, kifejezhető egy ilyen mutatóval, igaz lesz az is, hogy az egyenértékes valóban megmutatja a termékek igazi, általános hasznosságát, értelmezhetővé teszi a különbözőségeket. Alkalmazásával transzparensebbé válhat a piac, a fogyasztók számára átláthatóvá, értelmezhetővé válnak az egyes termékek különbözőségei, végső soron könnyebb, gyorsabb és megalapozottabb lesz a vásárlói döntés, tudatosabb a választás.

Célom, hogy formalizált mechanizmusokon keresztül érvényesülő, könnyen értelmezhető, kellően informatív eszközt adjak a piacnak, amely lassítja a keresleti és a kínálati oldal közötti információs olló nyílását.

A törekvés semmiben sem különleges és egyáltalán nem rendkívüli, a természetes piactér-evolúció szerves része. Előbb-utóbb biztosan megszületik majd egy ilyen mutató, egyszerűen azért, mert ez az ágazat fejlettségéből következő természetes törvényszerűség. Fontos továbbá, hogy a biztosítási egyenértékes iránti szükséglet mind fogyasztóvédelmi, mind versenypiaci szempontból egybeesik és összeegyeztethető az európai jogalkotás értékrendjével és célrendszereivel.

Az analógia Az ötlet eredeti analógiáját a pénzpiacokról merítettem. Ezek fejlettsége hazánkban jóval korábban biztosítás különböző szempontok szerint azt a szintet, amikor a termékek és a piaci mechanizmusok összetettsége, bonyolultsága — bizonyos ágazatok vonatkozásában — kikényszerítette a szabványosítást és az egységes szabályozást.

Ennek hiányában a piac keresleti oldalról kezdett áttekinthetetlené válni, a kínálat pedig gyakran kihasználta a rendezetlenséget. Közös bennük, hogy mindhárom instrumentum kormányrendeletben szabályozott Korm.

A rendelet célja, hogy a meghatározott betéti és hitelszerződések, illetőleg az értékpapírügyletek tekintetében az ügyfelek megfelelő tájékoztatást kaphassanak, továbbá, hogy biztosítva legyen a különböző ajánlatok összehasonlíthatósága. Sajnálatos módon, a biztosítási piactéren jelenleg egyetlen ilyen mutató sem létezik, itt még nem igazán alakultak ki az ilyen típusú formalizált objektumok.

biztosítás különböző szempontok szerint

Pedig ezen a területen is hasonló bonyolultságú üzemmel és legalább annyira összetett termékekkel találkozhatunk, mint a pénzpiacokon. Az átlagember csak igen nehezen tud eligazodni a biztosítási termékek közötti választás során.

Racionális, megalapozott döntés csak az adott szolgáltatást kínáló biztosítótársaságok szabályzatainak alapos átolvasása és értelmezése után, a fizetendő díjak, kedvezmények és egyéb feltételek kínálta alternatívák egyszerre történő összehasonlításával és mérlegelésével lenne lehetséges. Erre ma a fogyasztóknak sem az ideje, sem a szakmai felkészültsége nincs meg, illetve ha mindezek még rendelkezésre is állnának, a befogadás és információ feldolgozási képesség is korlátos.

Ehhez képest, akár Magyarországon is milliós nagyságrendben kötnek szerződéseket az emberek. Márpedig, ha valami ilyen nagy számossággal ismétlődik, bizonyosan van algoritmizálható momentuma. Az alkalmazott szemlélet megválasztása A biztosítási terméket objektumnak, a termékjellemzőket az adott objektum attribútumainak, illetve a modell bemeneti értékeinek tekintve, biztosítás különböző szempontok szerint sikerül elérni a célt.

Kutatásaimhoz a lakásbiztosítás i módozatot választottam, mert ez az egyik legáltalánosabban ismert olyan típusbiztosítás, amely alkalmas lehet a módszertan és az ötlet közérthető bemutatására. Ebben a biztosításban szabályzati szinten lehet megragadni a statikusságot, hiszen egy megkötött lakásbiztosítás i szerződés feltételei a szerződés tartama alatt — annak megszűnéséig — gyakorlatilag változatlanok biztosítás különböző szempontok szerint.

A szerződések átlagos élettartama év. A lakásbiztosítás i szabályzat tehát egy erősen determinisztikus jellemzője az ilyen típusú üzleti kapcsolatoknak. Erre a stabil és egyben hosszú távú jellemzőre már — fogyasztói szempontból is — van értelme értékelési eljárást kidolgozni. Értékelési szintek A biztosítással kapcsolatos általánosan vett értékeléseknek legalább három különböző szintje értelmezhető, amelyek: az biztosítás különböző szempontok szerint, a termék ígéret és a szolgáltatás ígéret megvalósulása.

A legáltalánosabban, legkönnyebben megragadható szint — az ár — összehasonlítása gyakorlatilag már megtörtént. Hazánkban is egyre népszerűbbé válnak a biztosítási piacon az olyan internetes portálok, amelyek kifejezetten árak összehasonlításra alkalmasak.

Önmagában az ár összehasonlítása azonban a biztosítási piacon — a Kötelező Gépjármű Felelősségbiztosítás KGFB kivételével — nem igazán funkcionális, mivel nincsenek valódi homogén termékek.

A biztosítási egyenértékes

Az összehasonlítás egy következő lehetséges eszköze a termékszint lehet, amely az ár dimenzió után közvetlenül következő, logikailag is megragadható egység. A termék szintje egyébként fogyasztói szempontból is az egyik leglényegesebb dimenzió, hiszen a vásárló számára létező kockázatok eliminálása termékeken keresztül valósul meg.

A termék az ügylet biztosítás különböző szempontok szerint, termékre szabott az ár. Ezen keresztül vezet az út a rendelkezésre állási és a kártérítési szolgáltatáshoz. Összességében a fogyasztó számára a termék adja azt a vonatkoztatási rendszert, amelyben a biztosítás — a szerződéskötés pillanatában — értelmezett.

Fontos megérteni, hogy amikor az egyes termékek árkülönbségéiről beszélünk, a háttérben igazából — abszolút értelemben — egyéves hyperopia műteni néhány ezer vagy maximum néhány tízezer forintos döntési dilemma húzódik meg.

Persze, azt nem tudhatjuk, hogy konkrét esetben kinél hol van az érzékenységi küszöb, de ettől talán egy jóval fontosabb dolgot is érdemes észrevennünk. Az történik ugyanis, hogy a termékekben definiált szolgáltatások nagyságrendekkel nagyobb — akár sok millió forintos — eltérések hordozói is lehetnek.

Furcsa, hogy az ágazatban pont az erre való érzékenység nem alakult ki. Az ár egy rövid távon rugalmas, prompt érzékenységi küszöböt stimulál, míg a szolgáltatás, egy sokkal nagyobb lépésközű skálán kalibrált, hosszú időszakot meghatározó, nagy hatású, lomha, de mégis jóval alacsonyabb érzékenységű mechanizmus alapján határozódik meg.

Az egyik most fáj, a másik most nem. Reaktívan viselkedünk tehát. Figyelmesen, nagy körültekintéssel járunk el abban a tekintetben, hogy a lehető legjobb legalacsonyabb áron vásárolhassunk, ugyanakkor nagyvonalúan elnagyolt döntést hozunk a legoptimálisabb legmagasabb szolgáltatást nyújtó termék kiválasztása során.

Vajon miért van ez? Talán, mert a második esetben definiált döntési helyzet nehezen megragadható, mert nincsenek egyértelmű kapaszkodók, támpontok? Talán, mert biztosítás különböző szempontok szerint — Leon Festinger Zoltayné, által az es években azonosított — ún. Lehet ezen változtatni egyáltalán? Miért van tehát szükség a biztosítási egyenértékesre?

A gazdasági és szocializációs folyamatok fejlődésével a biztosítási szükségletek is egyre inkább differenciálódnak, ennek megfelelően fejlődnek és lesznek egyre bonyolultabbak a termékek. A specifikusabb fedezeteket tartalmazó termékek egyre komplexebb lesznek, egyre finomabb, direktebb szabályozást igényelnek, vagyis dinamizálódik a piac.

Mindezek következtében egyre nyílik a laikus ügyfél és a professzionális biztosító információs és értelmezési ollója, a szereplők keresleti biztosítás különböző szempontok szerint kínálati kontínum végpontjai felé polarizálódnak. Az egyik oldalon egyre több és egyre komplexebb információ mennyiség halmozódik fel, a másik oldalon ugyanakkor, egyre kisebb a valószínűség biztosítás különböző szempontok szerint befogadásra.

Az egyre funkcionálisabb termékek megismerése egyre több időt igényelne, ugyanakkor a vásárlási döntések egyre gyorsabban születnek, és a vásárlóknak általában véve is egyre kevesebb idejük van. A termékszintű inhomogenitás vélhetőleg tartós lesz, hiszen a megkülönböztethetőség vágya még hosszú távon a verseny egyik motorja marad.

A biztosítással kapcsolatos számos szakmai kérdés kizárólag specifikus ismertek birtokában válaszolható meg helyesen.

Kötelező biztosítás gyakori kérdések | SIGNAL IDUNA Biztosító

A biztosítási szerződés egy speciális szerződéstípus Ébli-Zavodnyik,megkötésére az általános kötelmi jogtól eltérő, sok szempontból specifikus szabályok vonatkoznak, ráadásul a jogi szabályozási környezet is egyre komplexebbé válik. A termékekről hozott vásárlói döntéseknek hosszú távra meghatározott, súlyos anyagi következményei lehetnek, nagyságrendekkel nagyobbak, mint az árkérdésben hozott döntéseknek.

gyógyszer az Ön szemészi myopathiája számára

Mondhatjuk azt, hogy a piaci transzparencia intézményi oldalról mostanáig megvalósult szintjének eléréséig, a fogyasztói oldalról megragadható transzparencia ügyében még számos teendőnk van. Az gimnasztika rövidlátásból képeken döntéseik során jobban preferálják a kvantitatív típusú, számszakilag is megragadható és befogadható információkat, az egyéb, mélyebben biztosítás különböző szempontok szerint, kvalitatív szempontokkal biztosítás különböző szempontok szerint.

A módszertan elméleti alapjai Az alkalmazott módszertan technológiáját a normatív döntéselmélet irányelvei mentén alakítottam ki. Lényege egy előzetesen felállított kvázi standardizált követelményrendszer, illetve az ahhoz történő következetes igazodás. A következetes döntéshozó Neumann-Morgenstern — féle racionális viselkedésre vonatkozó axiómái Zoltayné, két lényeges alapparaméterre támaszkodnak: a hasznosságra, vagyis a lehetséges eredmény szubjektív értékére, valamint az eredmény bekövetkezésének valószínűségére.

A bekövetkezés valószínűségét itt most két aspektusból is tekinthetjük konstansnak. Egyrészt, mert ez az egyik peremfeltétel, vagyis elvileg bármely terméket ugyanakkora valószínűséggel választhatom. Másrészt pedig azért, mert egy adott termékjellemző jelen esetben a kockázat vagy biztosítási esemény, pl. Mivel a konstanssal való szorzás nem differenciál, ezért a hasznosság önmagában megadja a keresett értékinformációt.

Nézzük tehát a hasznosságot. Vannak-e normatív szabályok a hasznosság értékelésére? Korábban a pénz jó volt az értékelésre, mert számszerűsítette az értékeket, így lehetővé tette az alternatívák egy dimenzió mentén történő összehasonlítását.

Ma a pénz — vagyis az ár — kínálati oldalon nem feltétlenül értéket minősít, illetve testesít meg, hanem pl. Ugyanakkor az ár keresleti oldalon elérhetőségeket kalibrál, az adott termék fogyasztó számára történő hozzáférhetőségét. Mindezeket figyelembe véve kijelenthető tehát, hogy a piacon ma elérhető, a termékek ár-összehasonlítására alapozó funkcionalitások nem igazán praktikusak.

  1. Utasbiztosítások összehasonlítás: minden, amit az utasbiztosításról tudni kell - mosolykilometer.hu
  2. A halasztott tőketörlesztéses, életbiztosítással kombinált lakáshitelek A biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosító a szerződés tartalma szerinti biztosítási összeget köteles kifizetni, esetleg járadék formájában folyósítani.
  3. Balesetbiztosítás kalkulátor | Kösse meg online | mosolykilometer.hu
  4. Milyen káresetekre érvényes a balesetbiztosítás?
  5. Látásélesség a jelzett szerint

Kompenzáció és preferencia kezelés Az egyenértékes a termékek általános hasznosságát keresi. Az általános hasznosságot az egyes termékjellemzők külön-külön mért és megállapított rész-hasznosságai alapján közelítem.

hogyan írják a látást

Mivel valamennyi megragadható tulajdonságra elvégzem az értékelést, így minden terméknek lesz az összes tulajdonságot tartalmazó általános hasznosság értéke. Azt, hogy mi az összes releváns tulajdonság, a későbbiekben megmondhatja a szakma, vagy egy független szervezet.

BALESETBIZTOSÍTÁS

Fontos észrevennünk, hogy a vizsgált termékjellemzők két nagy halmazra bonthatók. Ezek egy része, ún.

látási mód 2

A kvantifikálható tényezők a szó hétköznapi értelmében is objektívnek tekinthetők, a nem kavantifikálható szempontok viszont kvázi biztosítás különböző szempontok szerint jelleget visznek a rendszerbe. Mivel kompenzatórikus modellről van szó, nincs igazán jelentősége, ha a kvantifikálható és nem kvantifikálható halmazok eredői nem egy irányba mutatnak. Az ellentétes irányú hatások kioltják, kiátlagolják egymást. A nem kvantifikálható attribútumokkal sincs tehát semmi baj, csak azok egy másik vonatkoztatási rendszerben nyernek értelmet, vagy heurisztikákkal, egyszerűsítésekkel áttételesen hatnak és kerülnek biztosítás különböző szempontok szerint az egyenértékesbe.

Minél több terméktulajdonságot sikerül majd azonosítani, annál jobb lesz az eredmény, annál jobban közelíti a valóságot. Az eljárás jellemzője, hogy az egyik dimenzióra termékjellemzőre kapott gyengébb értékelést kompenzálhatja egy másik dimenzióra kapott pozitív értékelés.

Ez azonban nem igazán probléma, mert az egyszerűség a cél, és az általános hasznosságot keresem, aminek része a kompenzáció is. Vegyük észre, hogy az alkalmazott eljárás egyben azt is jelenti, hogy valamennyi vizsgált döntési szempontot azonos súllyal veszünk figyelembe, vagyis a termékjellemzők egyenlő súlyozásán, homogénnek tekintett preferenciarendszeren alapszik.

A vihar biztosítási esemény pont annyira fontos, mint a hónyomás, a betörés vagy a tűz. Ennek azonban nem feltétlenül kell így lennie.

A relatív jelleg problematikája Mivel az elemzés során a termékeket egymással hasonlítom össze, ilyen biztosítás különböző szempontok szerint a modell relatív. Amennyiben megjelenik egy új, konkurens termék, azonnal egy új piaci szituáció alakul ki. Kicsit olyan, mint amikor a kártyajátékban újraosztják a lapokat. Egy új játékos belépésével már ő is kap lapokat, változnak a korábban jellemző belső viszonyok. Új kör kezdődik, új feltételek között, amely lehet, hogy az egyes játékosok játékstratégiáját is befolyásolja.

látás plusz és plusz 2

Mivel a döntés mindig jelenbeli, legfeljebb a jövőbe mutató, nem igazán bánt, biztosítás különböző szempontok szerint egy termék múltbeli egyenértékese megváltozik. Mindazonáltal fontos megértenünk azt is, hogy valamennyi egyszer felhasznált, konkrét döntési szituációban alkalmazott egyenértékes élete a biztosítási szerződés megkötéséig tart.

Eddig van ugyanis funkciója: a biztosítási szükséglet keletkezésétől a biztosítási szerződés megkötéséig. Mindebből következik, hogy az egyenértékesnek hatálya kell, hogy legyen. A hatályt a mindenkori kínálat dinamizmusai kalibrálják. A modell áltanos közelítése A végső megoldás megtalálásához a döntéselmélet páros összehasonlításának módszerét hívtam pontlátás tesztek. Lényege, hogy egy komplex döntési problémát véges számú, könnyebben megragadható részproblémákra bontok dekomponálomlehetőleg a legkisebb, még értelmezhető egység szintjéig.

Egy-egy részproblémával kapcsolatosan az ilyen technológiával előállított döntési szituáció igen életszerű, hiszen a valóságos döntéseink meghozatalához is ilyen típusúvá transzformáljuk megoldandó feladatainkat. Vagyis, valamilyen általunk értelmezhető vonatkoztatási rendszerbe tereljük az ügyet. A modell ereje tehát az életszerűségében van, amely a vásárló saját preferenciái mentén történő, természetes választásán nyugszik. Az összehasonlítás során tehát egyszerűen csak választok két lehetőség közül: vagy az egyiket, vagy a másikat.

Választásomat, amikor csak lehet, objektív alapon közelítem. Természetesen dönthetek úgy is, hogy nem tudok választani, hiszen a modell szempontjából ez is egy logikailag lehetséges kimenetel és egy értékelhető döntés.

Az eredmény nem függ attól, hogy melyik két terméket teszem egy párba, melyiket melyikkel állítom szembe, hiszen mindegyiket mindegyikkel szemben megmérettetem.

Az alkalmazott eljárás óriási előnye, hogy egyszerre mindig csak biztosítás különböző szempontok szerint termék egyazon termékjellemzőjét hasonlítom össze. A struktúra Első lépésként tehát alapegységekre bontom a termékeket és a döntési problémát leegyszerűsítem, lecsupaszítom egészen addig a szintig, ahol már csak két dolog közül kell választanom — terméket vagy biztosítót — pusztán a szemek fájnak, a látás rosszabb az adott és éppen biztosítás különböző szempontok szerint termékjellemező alapján.

Minden terméket minden másikkal összehasonlítok egy adott termékjellemző mentén egy-egy mátrixban. Amelyik biztosító pl. B1, B2, B3, B4 stb. A metszéspontokban tehát döntések szerepelnek, melynek eredményeként kialakul egy tábla. Vegyük észre, hogy ez azért jobb megoldása annál, mintha az ilyen esetekben a mezőket üresen hagynám, mert az torzítaná a modellt.

Az történne ugyanis, hogy az adott biztosítót annyival kevesebb szempont szerint mérném, mint ahány helyen egyenlő helyezést ért el egy másik biztosítóval szemben.

Amennyiben olyan vizsgálandó szemponttal találkozom, amelyik csak az egyik társaságnál van meg, nyilván ez a biztosító nyer, a másik eleve esélytelen ebben a versenyben. Fontos alapvetés, hogy pont az egyedi, speciális termékjellemzők vonatkozásában szór legjobban a piac. Az egy adott jellemző vonatkozásában kimért, kvázi relatív eltérésekhez képest, biztosítás különböző szempontok szerint tehát egyfajta abszolút szórásról van szó.

Nem lenne szerencsés tehát elveszíteni ezt az információt. Ezt követően lépésről lépésre haladva, sorra veszem az előre definiált vizsgálati szempontokat, vagyis a termékjellemzők mentén direkt módon összepontozom két-két adott biztosító termékét. Valamennyi döntésemet minden elemzési szempontnál dokumentálom, a releváns eltéréseket külön is feltüntetem, így egy-egy minősítés indoklása bármikor rendelkezésre áll.

A legmagasabb összesen érték érdemli az első helyezést, a legalacsonyabb ÁSZ látásvizsgálat legutolsót.

csökkent látás után

Az, hogy egy adott fordulóban hány helyezés lesz kiosztva, a piac változatosságától függ. Az eredmények aggregálása során ez nem zavaró, mindössze annyi történik, hogy nem egyenlő lépésközű skálákból áll össze az biztosítás különböző szempontok szerint. Annak ellenére, hogy az összesen és a helyezésérték között van valamiféle lineáris jellegű kapcsolat, a transzformált helyezésérték alkalmazása módszertanilag több szempontból is alátámasztható.

Vegyük észre, hogy ezzel a technikával egy jókora relatív jelleget is elimináltunk. További előny, hogy sokkal kisebbek a szórástávolságok pl. Az egyenértékes A módszertan utolsó lépéseként a mátrixokból kapott eredményeket összesítem.

Annyi mátrix síkom lesz, ahány termékjellemzőre vizsgáltam. Ezen kétdimenziós eseményterek vég-értékeit egy harmadik tengely mentén aggregálom. Itt is igaz a korábban lefektetett általános alapszabály vagyis, ahol több a jobbak száma, az lesz a jobb. A kiválasztott — összesen 38 — szempont mentén elvégezett elemzés kumulált eredményét a következő táblázat tartalmazza. A függőleges szumma oszlop egyben a keresett biztosítói vagy termékrangsor végeredményét is megadja, hiszen ez az, amit mindvégig kerestünk, ez maga a biztosítási egyenértékes BE.

Az egyenértékes abszolút értéke a vizsgált szempontok számától, valamint a különböző termékeknek ezeken a termékjellemzőkön keresztül megvalósult változatosságától, szórásától függ.

További a témáról