Homályos látás 45 után, Mi történik a szemünkkel 40 év felett • mosolykilometer.hu
Ez történik a szemével negyven felett Origo Hogyan változik a látás 40 és 80 éves kor között?
Negyvenes évek: kialakul az öregszeműség
Negyvenes évek: kialakul az öregszeműség A negyvenes évei közepén a legtöbb ember egyszercsak azt veszi észre, hogy ahhoz, hogy el tudja olvasni az újságot, a könyvet vagy épp az étlapot, egyre messzebb kell azt tartania. A jelenség mindenkinél bekövetkezik, aki megéli ezt az életkort, azaz gyógyító torna látássérülés esetén kerülhető el, és nem is előzhető meg.
Az öregszeműségnek vagy preszbiópiának is nevezett kórkép oka, hogy a szemlencse kötőszöveti rostjai fokozatosan elvesztik rugalmasságukat, így a sugárizmok egyre kevésbé képesek éles képre fókuszálni a lencsét.
Ötvenes évek: jön a szemszárazság Az ötvenes években az öregszeműség fokozódik: egyre gyakrabban lesz szükség a szemüveg vagy a kontaktlencse cseréjére, különösen ha valaki nem a földeken dolgozik, hanem a számítógép előtt tölti a napjait. A korral a szem könnytermelése is csökken, nő a szemszárazság kockázata, a nőknél különösen a menopauza után válik egyre gyakoribbá a probléma.
40 év felett
A korral mindkét nemnél fokozatosan nő a szürkehályog, a glaukoma és a makuladegeneráció sárgafolt-elfajulás kockázata is. A krónikus betegségek magas vérnyomás, cukorbetegség szintén veszélyeztetik a szem egészségét, ezért ha valaki ezekben szenved, javasolt, hogy évente keresse fel a szemorvost - még akkor is, ha nincsenek látással kapcsoaltos panaszai.
Ilyenkor ajánlott az orvost az összes gyógyszerről tájékoztatni, amelyeket az illető szed, mert sok szernek van a látást érintő mellékhatása, ezek közül a leggyakoribb a szemszárazság.
Hatvanas évek: szürkehályog alakul ki, és egyre több fényre van szükség Hatvanéves kor felett az öregszeműség miatti látásromlás stabilizálódik, egyre ritkábban van szükség szemüvegcserére. Ebben az évtizedben a népesség körülbelül fele már szürkehályoggal küzd, azaz a szemlencse állománya részben vagy teljesen elszürkül, a látás homályossá, ködössé válik.
Az elváltozás műtéttel szüntethető meg. A cukorbetegségben szenvedőknél, különösen a kezeletlen betegeknél, nagy a diabéteszes retinopátia kockázata - ezeknek a betegeknek különösen fontos a rendszeres homályos látás 45 után vizsgálat.
Egyes becslések szerint a betegség a 40 év feletti cukorbetegek 40 százalékánál jelen van, különböző súlyossági fokban. Fokozatosan gyengül a sötétben való látás képessége, és egyre nagyobb nehézséget okoz a szemnek a különböző fényviszonyú helyek közti váltás, valamint a tükröződések, például vezetés közben. Ezek kivédésében segíthetnek a tükröződéscsökkentő réteggel bevont, illetve a fényre sötétedő szemüvegek.
Visszatérhet-e a szürkehályog a műtét után?
Korral összefüggő jelenség az is, hogy egyre gyakrabban jelennek meg úszó, lebegő foltok a látómezőben. Ez alapvetően normális jelenség, de ha a foltok számában vagy méretében hirtelen növekedést tapasztalunk, ajánlott minél előbb orvoshoz fordulni, mert az a retinaleválás előjele is lehet.
Hetven év felett: nő a glaukoma kockázata, csökken a látómező A szürkehályog mellett ekkor már a zöldhályog glaukoma kockázata is magas - igaz, közel sem akkorra, mint a szürkehályogé.
A glaukoma körülbelül a hetven év feletti népesség 10 százalékát érinti, különösen veszélyeztetettek azok, akiknél a betegség előfordult a családban, illetve cukorbetegséggel, magas vérnyomással vagy egyéb keringési betegségekkel küzdenek.
Növeli a kockázatot a nagyfokú rövidlátás is.
Amikor a két szem nem egyenrangú
A glaukoma a második leggyakoribb kórkép a világon a vakságot okozó szembetegségek között. A betegség hátterében a szem belső nyomásának megemelkedése áll, a nyomásemelkedés pedig a látóideg károsodását, és ezzel a látás romlását okozza.
Previous Next Visszatérhet-e a szürkehályog a műtét után? Nem, az operáció után már nem jelentkezhet szürkehályog a műtött szemen. Pontosabban, a szürkehályog műtét során az ultrahang berendezés segítségével a kapszuláris tasakból eltávolítják a benne található elhomályosodott természetes szemlencsét és annak helyére mesterséges intraokuláris lencse kerül. Ez a lencse tartósan a szemben marad és annak szerves részévé válik átvéve a természetes szemlencse funkcióját és nem tud elhomályosodni. Azonban néhány betegnél idővel úgynevezett másodlagos szürkehályog alakulhat ki, vagyis helyesebben mondva a kapszuláris tok opacifikációja elszürkülése.
A glaukoma sokáig tünetmentes, az esetek 90 százalékában lappangva alakul ki - ezért is fontos a rendszeres szemvizsgálat. Előrehaladott állapotban jellegzetes tünete a szem és környékének fájdalma, szempirosodás, homályos látás, fényforrás körüli szivárványszerű karikák látása. Hirtelen szemnyomás emelkedés esetén előfordulhat "zöldhályogos roham", ami erős fájdalommal, hányingerrel, hányással, tágult szembogárral jár.
A szem fénytörését leegyszerűsítve a látást két tényező aránya határozza meg: a szaruhártya és a szemlencse által képviselt törőerő dioptria és a szemgolyó hossza. Normál esetben az ideghártyán retinán éles kép alakul ki, azonban bizonyos esetekben pl.
Az idős kor és a már korábban említett krónikus betegségek következtében nő a makuladegeneráció kockázata is. A betegség a retina homályos látás 45 után felelős területének, a sárgafoltnak orvosi szakszóval makulának az idült, elváltozással és visszafordíthatatlan látásvesztéssel járó megbetegedése.
A 60 év feletti korosztályban homályos látás 45 után esetek csaknem negyedében ez a betegség a felelős a vakság kialakulásáért. A makuladegenerációban szenvedők először azt észlelik, hogy a látott kép eltorzul, majd szürke, végül fekete foltot látnak pont ott, ahová nézni akarnak.
Jellegzetes korai tünet, hogy a beteg az egyenes vonalakat úgy látja, mintha dőlnének, hajlanának vagy megszakadnának.
Visszatérhet-e a szürkehályog a műtét után?
Egyes betegekben a tünetek lassan rosszabbodnak, mások viszonylag rövid idő alatt mindkét szemükre megvakulnak. A glaukoma és a makuladegeneráció megelőzéséhez elengedhetetlen az éves szemészeti vizsgálat. Hetven év felett romlik a színlátás, és fokozatosan szűkül a látómező is. A huszas évekhez képest a perifériás látás ekkorra már százalékkal kisebb.
Ennek a képességnek a romlása elsősorban a vezetésben jelent hátrányt, a hetven év feletti sofőröknek ajánlott az extra óvatósság.
A fentiekből jól látszik, hogy az öregedéssel járó szembetegségek megelőzésében a legfontosabb a rendszeres szemészeti vizsgálat. Az is látszik, hogy a szembetegségek kockázatának csökkentésében kulcsfontosságú a krónikus betegségek cukorbetegség, magas vérnyomás, érrendszeri betegségek kezelése, karbantartása.
Ezentúl minden életkorban fontos, hogy napsütésben télen-nyáron viseljünk napszemüveget.
Az UV-sugárzás növeli ugyanis a szürkehályog és a makuladegeneráció kockázatát is. Nyáron ajánlott a széles karimájú kalap is, ily módon védve szemhéjunkat, ahol gyakran alakul ki melanóma.
Ötvenes évek: jön a szemszárazság
A szem egészségéhez hozzájárulhat a gyümölcsökben, zöldségekben és halban gazdag étrend is. Különösen a sárga, narancsszínű répa, citrusféléka piros-kék szeder, áfonya és a zöld leveles fodros kel, spenót, kelbimbó zöldségekben-gyümölcsökben található antioxidánsok támogatják a szemet.
Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus Korábban normális látású személyek éves koruk körül veszik észre, hogy olvasáskor, közeli munka végzésekor szemük nem tud a megfelelő távolsághoz alkalmazkodni, sőt közelre nézéskor gyakran fejfájás is fellép. Ez a presbiópia, azaz az öregszeműség jelensége. A közelpont az a szemhez legközelebbi pont, ahol a tárgyat még élesen látja a szem, a távolpont pedig az a legtávolabbi pont, ahonnan még éles kép kapható.
A vitaminok közül az A- béta-karotinC- és E-vitaminok, az ásványi anyagok közül pedig a cink jótékony hatású a szemre. A makuladegeneráció megelőzésében segítenek az omega-3 zsírsavakban gazdag ételek tengeri halak, olajos magvak, lenmag. A szembetegségek kockázatát növeli a dohányzás, napi két kávé vagy tea viszont a kutatások szerint segíthet szemszárazság ellen.
