Jövőkép mik ezek a példák

jövőkép mik ezek a példák

A stratégiai elemzés célja, hogy feltárja a vállalat külső és belső környezetének fő jellemzőit.

Hozzászólások

A legfontosabb kiindulási pontok a stratégiaalkotás során a vállalat jövőképének és missziójának meghatározása. A jövőkép a vállalkozás elképzelt jövőbeni állapota, azaz Szándékolt jövőbeni pozíció, a vállalati magatartás fő iránya Innovatív célok, új értékeket hordozó termékek, szolgáltatások Tervezett tevékenységi kör működési kör, üzleti portfólió A misszió tulajdonképpen egy nyilatkozat arról, hogy a cég mit gondol magáról, mit akar,elérni, mi amit fontosnak tart.

Különböző rétegekhez szólhat. Lehet belőle egy, illetve több befelé, kifelé szóló Rögzíti a vállalati kultúrát formáló belső értékeket, a különböző érintett külső-belső érdekcsoportokkal szembeni magatartási elveket, a működési vezérelveket valamint a vállalati filozófiát.

Tudatos jövőképalkotás

Környezetelemzés A vállalatokat körülvevő környezet több szintre bontható. A legkülső körben található a vállalat makro-környezete, más néven általános környezete, amely alatt a tágabb értelemben vett társadalmi, politikai, környezeti és gazdasági tényezőket és azok hatásait értjük. A makro-környezet tényezői direkt vagy indirekt módon gyakorolhatnak hatást a vállalatok stratégiájára. A makro-környezet elemzésére szolgál a PEST elemzés a mozaikszó a tényezők angol nevének kezdőbetűiből áll össze.

A makro-környezetnél szűkebb kategória az iparági környezet, amely a makro-környezetet az adott, a vállalatot jellemző iparágra szűkíti le. Az iparági környezet elemzésének legismertebb módszere a Porter-féle öttényezős modell.

  • György Jövőkutatás, jövőkép E számunk tanulmányai a jövővel foglalkoznak.
  • Hogyan lehet javítani a látását, ha rövidlátó
  • Kartal JÖVŐKÉP + a Faluvállalat - Jövőkép
  • Ваши родители ведут сейчас там спартанское, но мирное существование.

A következő kör már a vállalat közvetlen versenykörnyezete, azaz a versenytársak feltérképezésének, értékelésének helyszíne. Mivel a hatások nem mindig előre jelezhetőek, a stratégiai tervezés során többféle forgatókönyvet is érdemes készíteni optimista, realista, pesszimista verziók. Iparági környezet elemzése versenyelemzés Iparágnak nevezzük az azonos, vagy egymással közvetlenül helyettesíthető termékeket illetve szolgáltatásokat előállító, illetve hasonló beszállítókkal kapcsolatban álló vállalatok csoportját.

Az egyes iparágakat általában több vállalat képviseli a piacon, de speciális esetekben pl.

Mi a teendő, mi a tevékenységek sorrendje? Egy sokban változtatható minta az Erőforrás Felmérés Kérdőívre.

A Porter féle öttényezős modell segítségével elemezhető az iparágon belüli verseny, illetve meghatározhatók a versenyt befolyásoló konkrét tényezők is. A Porter-féle modell szerint az iparágon belüli versenyt 5 fő tényező határozza meg: Új versenytársak piacra lépésének veszélye Meglévő versenytársak közötti verseny fő területei és ezek intenzitása Új, helyettesítő termék megjelenésének valószínűsége A megbízók alkupozíciója A szállítók alkupozíciója A Porter-féle öttényezős modell Az iparági versenykörnyezeten túl a vállalatok közvetlen versenykörnyezetének elemzésére is szükség van.

MIK EZEK? XD - Mi van a képen? #3.

A különböző célok, felhasznált eszközök, megcélzott piaci a sofradex javítja a látást alapján stratégiai csoportok különböztethetők meg. A stratégiai elemzés összefoglalása A vállalat belső tényezőinek alapvető kompetenciáinak és külső tényezőinek hajtóerőinek együttes elemzésére szolgál a SWOT analízis. Hajtóerők külső tényezők : Lehetőségek: milyen kedvező hatások lehetnek a külső környezetből, amelyek segítik a vállalat működését, fejlődését.

Fenyegetettségek: milyen kedvezőtlen hatások érhetik a külső környezetből a vállalatot, amelyek a működést akadályozhatják, a fejlődést fékezhetik.

Alapvető kompetenciák belső tényezők : Erősségek: a vállalat belső adottságai, képességek, pozíciók, amelyek segítik a vállalatot a céljai elérésében. Gyengeségek: a vállalat olyan belső adottságai, képességek, pozíciók, amelyek akadályozzák a vállalatot a céljai elérésében. Ennek egyszerűsített formája a négymezős SWOT-mátrix, melynek főbb elemeit az alábbi ábra foglalja össze.

A négymezős SWOT-mátrix A SWOT elemzés elvégzése után az erősségekre építve, a lehetőségeket kiaknázva, a gyengeségeket ellensúlyozva és a fenyegetéseket kivédve alkotható meg a stratégia.

Tervezési modellek

A vállalati stratégiák kidolgozása és értékelése A stratégiaalkotás folyamatának általános ismertetése után a vállalati szintű stratégiák kialakítását kell összefoglalnunk. A stratégiai menedzsment alapelemeit, azaz stratégiaalkotás folyamatának általános lépéseit a vállalat szintjén a következő ábra foglalja össze.

Vállalati célrendszer: Pénzügyi célok: tulajdonosi, alkalmazotti szükségletek kielégítése Piaci célok: vevő, ügyfél igények kielégítése Humán célok: munkatársak szükségleteinek kielégítése Technológiai célok: a szakma szükségleteinek kielégítése Társadalmi célok: a társadalom szükségleteinek kielégítése Vállalaton belüli stratégiai szintek Szervezeti testületi stratégia corporate strategy : egész vállalatra vonatkozik, annak helyét határozza meg az üzleti életben.

Üzleti stratégiák business strategy : szűkebb az előző kategóriánál, meghatározza, hogy a stratégiai üzleti egységek strategic business unit — SBU hogyan versenyezzenek az adott üzletágban. Nem feltétlenül azonos az előzővel! Funkcionális stratégiák functional strategy : a jövőkép mik ezek a példák működés egy-egy funkciójához kapcsolódó stratégia.

Jövőkutatás, jövőkép

A vállalat különböző irányítási szintjein a stratégiai tervezési folyamat lépéseinek, az előbb bemutatott stratégiai szintekhez való kapcsolódását a A stratégiai tervezési folyamat és a stratégiai szintek kapcsolata A stratégiai tervezési folyamat lépései A vállalkozás jövőképének megfogalmazása: küldetés, üzleti szegmentáció, horizontális és vertikális integráció, menedzseri infrastruktúra, testületi filozófia és jövőkép mik ezek a példák. Stratégia megalapozás és a fő tervezési irányok meghatározása: testületi stratégiai csapásirány, a testületi, üzleti és funkcionális szintek tervezési kihívásai, testületi teljesítménycélok.

A küldetésnyilatkozat megfogalmazása üzleti szinten: üzleti terület, versenyzési mód, a termékpiac szegmensei. Az üzleti stratégia és a széleskörű akcióprogramok megfogalmazása.

mondjuk a kilátásról

A funkcionális stratégia megfogalmazása: az üzleti tervezésben való részvétel, az üzleti stratégiai javaslatokkal történő egyeztetés, széleskörű akció¬programok. Az üzleti és funkcionális stratégiák összehangolása, portfolió menedzsment, erőforrás allokációs prioritások kijelölése.

Specifikus akcióprogramok meghatározása és értékelése az üzleti szinten.

Klaudia Tudatos jövőképalkotás Az Andy Hines és Peter Bishop szerkesztette kötet Thinking about the Future: Guidelines for Strategic Szemész antonyukahogy a címe is elárulja, a stratégiai jövőképalkotáshoz szolgál iránymutatóként, egyben számos részletes, praktikus információt és javaslatot is tartalmaz. Írásában 36 szerző működött közre — mind elméleti és gyakorlati szakértők. A szerzők sokszínűsége biztosíték volt arra, hogy egy komplex, szintetizált, az adott témát több nézőpontból körüljárt mű keletkezzen, melynek alapvető célja, hogy szélesítse a stratégiai előrejelzések iránt érdeklődők körét — különösen az üzleti szférában. Jövőkép mik ezek a példák sikerét mutatja, hogy a ban megjelent kötet alapműnek számít a témában. A könyvből megtudhatjuk, miként lehet a leghatékonyabban alkalmazni a stratégiaalkotáshoz használt új technikákat, emellett a szerzők arra is ügyeltek, hogy jól kiemeljék a lényegi pontokat, a fogalmi különbségekre és hasonlóságokra közérthetően világítsanak rá.

Specifikus akcióprogramok meghatározása és értékelése a funkcionális szinten. Erőforrás allokáció és a teljesítmény mérőszámok meghatározás a menedzsment kontroll számára.

kiegészítés a látáshoz kapszulákban

Éves tervezés az üzleti szinten. Éves tervezés a funkcionális szinten. Éves tervek összehangolása, a stratégiai és jövőkép mik ezek a példák források jóváhagyása.

Vállalati szintű stratégiák A vállalati szintű stratégiák különféle megközelítések szerint lehetnek növekedési stratégiák, ahol a külső és belső tényezők egyensúlyban vannak, adaptációs stratégiák ahol a környezeti jellemzők kapják a legfontosabb szerepet valamint erőforrás alapú stratégiák, ahol a belső tényezők fontossága emelkedik ki. Növekedési stratégiák A növekedés mértéke többféleképpen mérhető, például az alkalmazotti létszám, az árbevétel vagy a rendelkezésre álló eszközök változásával.

a látás a fő pluszom Egészségügyi központ végzetes a sasban

A növekedési stratégiák alaptípusa az Ansoff-mátrix Az Ansoff-mátrix Termékfejlesztés: Új termékek értékesítése a jelenlegi vásárlók részére Diverzifikáció: Új termék értékesítése az új vásárlók részére Piaci térhódítás: Ugyanannyi vagy nagyobb mennyiségű termék értékesítése a jelenlegi vásárlók részére Piacfejlesztés: A jelenlegi termékek értékesítése új vásárlók részére Adaptációs stratégiák Az adaptációs stratégiák többféle tipizálása ismert.

Miles és Snow innovációs kutatókonszolidációs védőkiváró elemző és sodródó reagáló típusokat alkotott. A kutatók folyamatosan új megoldásokat keresnek, elsősorban olyan iparágakban tevékenykednek, amelyekre a folyamatos fejlődés, változó környezet jellemző.

  • Tervezési modellek | Digitális Tankönyvtár
  • Jövőkutatás, jövőkép | Pedagógiai Folyóiratok
  • Az életkorral összefüggő hyperopia hogyan kell kezelni

A védők jellemzően egy technológiát alkalmaznak, jelenlétük az érett vagy hanyatló iparágakban jellemző. Az elemzők a kutató és védő pozíciók között egyensúlyoznak.

A sikerélmény viszi előre a szervezeteket és rövid távon is nyújtani kell módot a sikerre, hogy a hosszú távú célt elérjük. A Nonprofit Információs és Oktató Központ NIOK példája jól illusztrálja a világos feladat-meghatározást, majd azt, hogyan bontották le a feladatokat tevékenységekre. A NIOK stratégiai célként ben az elkövetkező két évre azt tűzte ki maga elé, hogy jó minőségi tanfolyamokat tartson a nonprofit szervezetek munkatársai számára.

A kései reagálókra a trendek kései követése jellemző. A környezethez való alkalmazkodás alapján megkülönböztetünk elzárkózó.

További a témáról