Látás abban, amit mérnek

A világon mindenütt tudnak a magyar agykutatásról — interjú Roska Botonddal Roska Botond Svájcban élő neurobiológus, aki kutatásait az emberi látás visszaállításának szenteli. Még azokon a betegeken is lehet valamennyit segíteni, akiknek a komplett látóidege hiányzik.

Magas szemnyomás tünetei és kezelése

A nemrég kiemelkedő privát és kantonális támogatással alapított Bázeli Molekuláris és Klinikai Szemészeti Intézet igazgatójával annak kapcsán beszélgettünk, hogy idén ő vehette át Magyarország legrangosabb kitüntetését, a Magyar Szent István-rendet.

Gilicze Bálint Hogyan fogadta a hírt? Nagyon váratlanul ért, eszembe sem jutott, hogy Magyarországról fogok kitüntetést kapni, hiszen 25 éve máshol élek, máshol dolgozom.

A nagykövet úrtól kaptunk egy telefonhívást, aki burkoltan megkérdezte, a látás megváltozhat elfogadnék-e egy kitüntetést a köztársasági elnök úrtól. Nem is tudtam, hogy mi az, és július közepén érkezett egy levél, hogy a Szent István-rendről van szó.

Nagyon hálás vagyok érte, soha ennyire nem örültem díjnak, mint ennek, mert a többi díj — talán ilyen nemzetközi díjam van az Egyesült Államokból, az Európai Unióból és Svájcból — mind szakmai díj, amit azért kaptam, mert a kutatócsoportom valamit csinált, amit értékeltek. De ez a magyar díj egész más.

1. A távollátás osztályozása erősség szerint: Gyenge távollátás: 3 dioptriáig fakultatív hypermetropia Természetes alkalmazkodással kiegyenlítődik.
2. Checkup - új okostelefonos alkalmazás a látás egészségéért
3. Szociopátiás látás
4. A világon mindenütt tudnak a magyar agykutatásról – interjú Roska Botonddal | MTA
5. Támogasd a Qubit munkáját!
6. Írtunk már korábban is hasonló kezdeményezésekről: a Samsung színtévesztőknek készített applikációtde olyan alkalmazás is készült már, amely az egészséges olvasótávolság betartásáért felelt.

Én magyar ember vagyok, Magyarországon nőttem fel, Magyarországon formálták a szüleim, a tanáraim a gondolkodásmódom, és nagyon jólesett, hogy ez a közösség rám gondolt. Annak alapján azonban, amit a kutatásairól nyilatkozott, a terápia nem csak távoli álom. Többféle terápián dolgozunk, és közülük az egyik 13 év után elérkezett a klinikai próbákhoz.

Ahhoz azonban, hogy megvilágítsam a módszer hátterét, érdemes visszaugranunk az időben a kutatásaim kezdeteihez. A kísérleti állatokból ki lehet operálni a retinát, mely lényegében kiteríthető, mint egy pokróc.

Ha ennek az egyik oldalára, a fotoreceptorokra fényjeleket — például egy videót — vetítünk, a másik oldalon tudjuk mérni, milyen aktivitást mutatnak a különböző sejtek rétegei, végül pedig az információt az agyba továbbító amit mérnek. Ezekből a mérésekből világossá vált, hogy a retina sokkal több egyszerű fényérzékelő eszköznél, inkább egy intelligens számítógépnek tekinthető, amely az érzékelt képet 30 különböző, más látás abban alakítja, és ezt az információt küldi tovább az agy felé.

Korábban olvastam róla, hogy a retinában már megtörténik az élek, tehát a nagy kontrasztú átmenetek detektálása.

Ezt is Önök fedezték fel? Az éldetektálást már korábban leírták, mi viszont kimutattuk, hogy még legalább egy tucatnyi különböző dolgot csinál a retina, és a nyúl retinájával kapcsolatban azt is egészen pontosan leírtuk, hogy melyek ezek a funkciók. És persze az éldetektálás egy hangzatos szó, de hogy ez pontosan mit jelent, azt mi írtuk le, felállítva a látás abban pontos matematikai modelljét.

Ez volt az első szakcikk, amely megmutatta, hogy a retina nem egy feladatot végez el, hanem nagyon sokat egyszerre, és különböző dolgokat detektál a bejövő információból. Gondolom, a retina működésének megértése mellett más is kellett ahhoz, hogy az elvesztett látás visszaadásán kezdjen dolgozni.

Ugyanebben az évben egy New York-i kollégám publikált egy cikket, amelyben amit mérnek, hogy ha kivesznek legyekből három gént, és ezeket beteszik egy másik sejtbe, akkor ez a sejt fényérzékeny lesz. Amikor elolvastam a cikket, abban a pillanatban rádöbbentem, hogy ha én ki tudnék fejleszteni egy módszert, amivel ezeket a géneket be tudnám vinni egy adott típusú amit mérnek a retinában, akkor egy vak retinában vissza tudnám hozni a látást.

Távollátás

Ez ben egy ötlet volt, de akkoriban nem volt olyan módszer, amivel be tudtuk volna vinni a sejtekbe ezeket a géneket egy emberben. Így hát elmentem a Harvardra, és elkezdtem virológiával foglalkozni, hogy megtudjam, hogyan lehet géneket bevinni különböző sejtekbe.

Még ebben az évben kijött egy másik módszer, amelyben már csak egy gént kellett átvinni, és ez az egy amit mérnek is fényérzékennyé tudott tenni egy sejtet. Ekkor éreztem úgy, hogy itt az ideje, hogy mi látás abban elkezdjünk ezzel foglalkozni. A laboromban ma nagyjából harmincan dolgoznak — a csapat egyik fele alapkutatással foglalkozik, a másik fele pedig új terápiák kifejlesztésével.

Egy teljesen vak egéren meg tudtuk mutatni, hogy visszanyertük a fényérzékelést a retinában, és az állat bizonyos látástól függő viselkedéseket el tudott végezni. Jól értem, hogy ezek a bipoláris sejtek hétköznapi idegsejtek, nem fényérzékeny sejtek? Látás abban, ezek egyszerű idegsejtek, soha nem válaszoltak a fényre, de a fotoreceptorok után ezek alkotják a retina második rétegét látás abban a következő rétegben pedig az úgynevezett ganglionsejteket találjuk.

A bipoláris sejtek egyszerűen továbbítják az információt, vagy itt már sor kerül valamilyen mértékű feldolgozásra? Itt már elkezdődik a feldolgozás, tehát ha nem a fotoreceptorok fényérzékenyek, hanem a bipoláris sejtek, látás abban bizonyos látási funkciókat már elvesztünk, de még nem az összeset.

Roska Botond: Olyan vakság, amin nem lehet segíteni, nem létezik

Ez már nem lesz olyan látás, mint ha a látás abban működnének. Azonban ez még mindig jobb, mint ha a ganglionsejteket tennénk fényérzékennyé, ugyanis minél feljebb megyünk az architektúrában, annál rosszabb látást fogunk kapni. Ez történt tehát ban, az eredményeket bemutató cikkünk a Nature Neuroscience-ben jelent meg.

Hogyan hozhatják ki a látásából a legtöbbet a modern korrekciós szemüveglencsék?