Látás nulla gravitációban

Gravitáció – Wikipédia

eye enhancer eye plus

Jelen felfedezés nyilván kisebb szenzáció, mint az úttörő jelentőségű látás nulla gravitációban vagy a bizonyító erejű második detektálás, viszont sokat elárul a gravitációs hullámokat keltő összeolvadó fekete lyuk párosok gyakoriságáról. Nem mellesleg arról is, mire lehet számítani, ha a világ elsőszámú detektorai elérik a látás nulla gravitációban érzékenységüket.

látás nulla gravitációban

A gravitációs hullámokról sokat lehetett hallani februárjában, amikor a LIGO detektoraival először sikerült kimutatni a már Einstein által is megjósolt jelenséget. A helyzet igen egyszerű: minden mozgó tömeg fénysebességgel terjedő hullámokat kelt a téridőben, akárcsak a tóba dobott kavics a víz felszínén.

Az ezek ellensúlyozására végzett fizikai gyakorlatok csak részben egyenlítik ki ezeket a hatásokat, még jól képzett, motivált űrhajósok esetén is. Megfelelő ellenhatás csak mesterséges gravitációval váltható ki, ami nagyobb méretű űrállomás pár száz méteres átmérő esetén annak tengely körüli forgatásával hozható létre. Folyadékeloszlás Az emberi szervezetben lévő folyadékok a test alsó részéből a fej felé mozdulnak el.

Ez a hullámtípus viszont áthaladása közben megváltoztatja két pont egymáshoz viszonyított helyzetét; vagyis, bár nagyon rövid ideig de széthúz és összenyom mindent, ami az útjába kerül. Minél nagyobb tömegűek a mozgó testek, annál erősebb gravitációs hullámokat keltenek és hát odakint a világűrben vannak elég nagy dolgok - így gondolhatnánk, nem lehet gond a fenti húzó-nyúzó hatást kimutatni.

De bizony az: még a legnagyobb tömegű kompakt objektumok, a fekete lyukak is csak ~ relatív méretváltozást tudnak létrehozni.

ivás után a látás romlott a látásromlás problémát jelent

Mintha a Nap-Föld távolság A fekete lyukak összespirálozódása és a kibocsájtott gravitációs hullámok szemléltetése Forrás: T. A LIGO Laser Interferometer Gravitational-wave Observatory detektorrendszerben ugyanazon lézernyalábot osztják két részre, majd 4 km megtétele után újra egyesítik őket és ún.

Ha az egyik nyaláb hosszabb utat jár be mert egy arra kószáló gravitációs hullám megnyújtotta az útjátakkor a lézerfény hulláma más fázisban fog a találkozóhelyre érni — így változni fog az interferometria képe is.

látásélesség 1 5 az

A LIGO kurkuma és látása belsejében. Forrás: LIGO A mérőberendezés ek, mert igazából kettő is van elrendezésének és az elméleti modelleknek köszönhetően egy rakás dolog kiokoskodható a hullámokat kiváltó feketelyuk egyesülésről.

Így pl. Érdekes módon viszont az égbolton elfoglalt pozícióját, vagyis a gravitációs hullámok beérkezési nem, vagy legalábbis csak nagy bizonytalansággal ismerjük.

látás tesztelése

Ezért is lehetséges, hogy a gamma- röntgen- vagy optikai tartományban mérő teleszkópokkal nem sikerült megtalálni ugyanezen eseményt. A detektált gravitációs hullámok becsült pozíciója az égboltra vetítve. A negyedik, LVT jelű egy meg nem erősített detektálás.

Mikrogravitáció

Az eredeti fekete lyukak ebben a tömegtartományban tipikusan óriáscsillagok szupernóva-robbanásai után maradhattak hátra. Azonban nyitott kérdés, hogy a két csillag mindig is egy rendszert alkotott-e kettőscsillagokként, vagy csak később, haláluk értsd, a szupernóva-robbanás után után akadtak-e egymásra. Mivel a kettőscsillagok komponensei ugyanabból a gázfelhőből, asztrofizikai értelemben egyszerre keletkeznek, ezért a forgástengelyük is egy irányú — következésképp a belőlük keletkezett fekete lyukak is ugyanazon tengely körül fognak forogni mert hát forognak, nem is kicsit.

Érdekes fizikai kísérletek

Most először azonban közvetett bizonyítékot találtak rá a LIGO-sok, hogy a GW esetében ez nem látás nulla gravitációban történt, a két forgástengely valószínűleg jelentősen eltért. Ez erősíti azt az elméletet, miszerint a fekete lyukak összeolvadása javarészt csillaghalmazokban történik, ahol jóval nagyobb a csillagok és így nagytömegű csillagok és így a feketelyukak sűrűsége.

A detektált gravitációs hullámok rekonstruált jelei, vízszintes tengelyen a jel időbeli hossza, látható, a hullám amplitúdója pedig a relatív méretváltozást szemlélteti. Hanem a statisztika: a második detektált gravitációs hullám óta ugyanis több, mint egy év telt el. Így felmerült a gyanú, hogy a LIGO kollaborációnak csak szerencséje volt a két, gyors egymás után talált jelekkel és az összeolvadó fekete lyuk párosok valójában ritkábbak, mint korábban gondolták.

Tartalomjegyzék

A GW azonban mindenkit megnyugtatott, bőven van mérhető gravitációs hullámforrás. Az Advanced LIGO további fejlesztéseivel pedig már nincs messze az sem, hogy napi rendszerességgel mérhessenek ki gravitációs hullámokat.

A hanford-i LIGO detektor madártávlatból.

Támogasd a Qubit munkáját! Anélkül, hogy a filozófia árnyalt valóság fogalmát használnánk, vessük fel a kérdést: vajon az a valóság, amit kézzel foghatunk, amit láthatunk?

Az egymásra merőleges két csőben futnak az lézerimpulzusok.

További a témáról