Politikatudományi nézet

politikatudományi nézet

Angyali kör? A politikai kommunikáció hatása a poszt-indusztriális demokráciákra A politikai kommunikáció hatása a posztindusztriális demokráciákra 1 Az politikatudományi nézet évtizedben egyre többen teszik a médiát felelőssé a közélettel szemben tanúsított állampolgári apátiáért, a közügyek hiányos ismeretéért, valamint a kormányokkal szemben tanúsított bizalmatlanságért. E nézet szerint a pártok politikai marketingjének professzionalizálódása, a spin doktorok, a művészi csomagolás és a közvélemény-kutatások szintén hozzájárulnak az emberek cinizmusához.

De helyes-e ez az általánosan elfogadott nézet? Ez az írás, amely a politikai kommunikáció posztindusztriális társadalmakban betöltött szerepének módszeres vizsgálatán alapul, amellett érvel, hogy a média és a pártok politikai kommunikációja nem felelős az állampolgári közönyért.

Gyorslinkek

Az első rész összefoglalja a „média-kór” különböző elméleteit. A második rész megvizsgálja a híripar néhány különösen fontos trendjét, amely sokak szerint felelős a média gyenge hogyan lehet otthon helyreállítani a látást. A harmadik rész tanulmányozza a rendelkezésre álló bizonyítékokat arról, hogy a hírmédiára fordított figyelem milyen hatással van az állampolgári aktivitásra.

A következtetés kifejti a tanulmány eredményeit magyarázó „angyali kör” elméletét. Ahelyett, hogy – tévesen – az üzenet hordozóját hibáztatná, az alábbi írás arra a következtetésre jut, hogy inkább a képviseleti kormányzás rendszereinek mélyén gyökerező hibákat kell megértenünk és kiigazítanunk.

A „demokrácia válságáról” – ugyan nincs szó, mégis sokan úgy vélik, hogy nincs minden rendben a politikai életben. Az Egyesült Államokban elsősorban a politikai intézményeket és vezetőket övező általános cinizmus kelt aggodalmat, amely kiegészül az állampolgári közöny és a félig üres szavazóurna rémképével Nye et al. Az általános nézet szerint az amerikai állampolgárok nem kapcsolódnak be a közéletbe; keveset tudnak róla, és még kevésbé érdekli őket, politikatudományi nézet inkább visszavonulnak a magánszférába.

Hasonlóak az aggodalmak Európában is. A kritikus állampolgárok számának növekedését többféleképpen lehet magyarázni; e magyarázatokat egy korábbi írásomban már tanulmányoztam Norris Az egyik politikatudományi nézet magyarázat szerint az állampolgári közönyért a politikai kommunikáció okolható. A „média-kór” media malaise vagy „video-kór” video malaise politikatudományi nézet irodalma az as években született, majd az es években, Watergate után, számos tudományos írás foglalkozott vele.

emberi látási problémák szükséges-e a hyperopia kezelésére?

Napjainkra – az es években megjelent könyvek áradatának hatására – széles körben osztott bölcsességgé vált az újságírás tömegkultúrájában és a politikában. A kritikusok kórusa az Politikatudományi nézet Államokban hallatja a legerőteljesebben a hangját, de Európában is találkozhatunk hasonló nézetekkel.

Azt állítják, hogy a média és a párt-kampányok széles körben alkalmazott eljárásai hátráltatják az állampolgárok politikai részvételét, vagyis a közügyekről való tájékozódásukat, a kormánnyal szembeni bizalmuk kialakulását, illetve a politikai aktivitásukat.

Ezekben az állításokban nincs semmi újdonság. A kritikusok már a Az es években a „szennylapok” yellow press okoztak aggodalmat azok körében, akik úgy látták: ezek az újságok veszélybe sodorhatják a közügyeket.

Az elmúlt évtizedekben számos „kereszteshadjárat” indult a média állítólagos kártékony befolyása ellen. A küzdelem hol a filmekben látható erőszak, a televíziós szenny, hol pedig a szórakoztató tévéműsorok állampolgári aktivitást kikezdő hatása, a dohányhirdetések veszélyei vagy éppen a politikatudományi nézet állítólag ártalmas hatásai ellen folyt Starker Miközben a média-kór elmélete sok újdonsággal nem szolgál, a korábbiakhoz képest mégis különbséget jelent a körülötte kialakult általános ortodoxia.

Először felvázolom a média-kór amerikai és európai változatát, leírásait, majd megvizsgálom az elmélet alátámasztására használt bizonyítékok egy részét. A média-kór elméletei A média-kór amerikai elméletei az as évek politikatudományi irodalmában jelentek meg. Kurt és Gladys Lang kapcsolták össze elsőként a tévéhíradókat az amerikai politikában általánosabban tapasztalható kiábrándultság érzésével.

Szerintük a televíziós hírműsorok cinizmust keltenek az emberekben, mert túl nagy hangsúlyt fektetnek a politikai konfliktusokra, és keveset foglalkoznak a washingtoni politikacsinálás hétköznapi folyamataival.

Szemész munkahelyek Líbiában

Az elmélet az es évek közepén kezdett hódítani, mert elfogadható magyarázatot adott a Vietnam és Watergate után tapasztalható, a közügyektől való növekvő elidegenedésre. Elsőként Michael Robinson tette népszerűvé a video-kór fogalmát, amely az amerikai televíziós újságírást hozta összefüggésbe a politikai cinizmussal, a társadalmi bizalom hiányával, illetve a politika hatástalanságával.

Robinson szerint minél politikatudományi politikatudományi nézet nézi valaki az erősen negatív hangvételű, konfliktusokra épülő, intézményellenes témákat felvonultató televíziós hírműsorokat, annál inkább hajlik politikatudományi nézet, hogy eltávolodjon a politikai élettől, frusztrált és cinikus legyen, kételkedjen önmagában, és rossz legyen a közérzete Robinson Az évek során sokan fogalmaztak meg hasonló állításokat Becker et al.

A Trilaterális Bizottságnak 4 készült, nagy hatású jelentésében Samuel Huntington azt állította, hogy a média sok posztindusztriális társadalomban aláássa a kormányok iránti tiszteletet, hozzájárulva ezzel a demokrácia Washington, Párizs és Tokió utcáin nyilvánvalóvá váló, növekvő „válságához” Crozier et al.

gyakorlatok, amelyek valóban helyreállítják a látást magas rövidlátás nőknél

Az es évek során a médiával szembeni időnként felmerülő panaszok valóságos áradattá váltak. Entman szerint a szabad sajtó teljesítménye messze elmarad az ideálistól, aminek következtében az amerikai publikum túl nagy része marad tájékozatlan politikatudományi nézet fordít hátat a politikának Entman Neil Postman arról panaszkodik, hogy a földfelszínen sugárzó tévéhálózatok a kábeltévék által elcsábított nézők visszaszerzése érdekében bulvár-televíziózással helyettesítik a komoly politikai tudósításokat Postman Neil Gabler azt állítja, hogy a politikatudományi nézet folyamatokat immár show-businessként csomagolják Gabler Larry Sabato arra a veszélyre figyelmeztet, amelyet az okoz, hogy a falkában dolgozó újságírók végtelen étvágyát egyre nehezebb kielégíteni Sabato James Fallows amiatt aggódik, hogy a bulvárosodásnak köszönhetően politikatudományi nézet média figyelmének előterében immár a szenzációs, felszínes, populista témák állnak Fallows Az egész „átverést” Schudson szerint a politikai kérdésekről folytatott részletes és érdemi vita sínyli meg a leginkább Schudson Hachten arról panaszkodik, hogy a közügyekkel foglalkozó újságírás triviális és romlott lett Hachten A panaszok sora végtelen.

A hírmédiát – elsősorban a televíziót – hibáztatják egy sor politikai problémáért. Európában is hasonló hangokat hallani, politikatudományi nézet ezek a hangsúlyt a híripar és a párt-kampányok strukturális fejlődésének következményeire helyezik. Az as években Nyugat-Európa-szerte privatizációs hullám söpört végig az állami szektoron. Ugyanekkor az alternatív kereskedelmi csatornák megerősödése véget vetett a közszolgálati műsorszolgáltatás monopóliumának és megrendítette az állami forrásokból támogatott televíziózás mellett szóló érveket.

Eseménynaptár

Kaase attól tart, hogy e fejleményeknek köszönhetően kialakulhatnak olyan közönség-rétegek, amelyeket az különbözteti meg egymástól, hogy mennyi politikai információ jut el hozzájuk, ez pedig tovább növelheti a társadalomban meglévő „tudás-szakadékot” knowledge gap Kaase A nyomtatott sajtó területén az ad okot általános aggodalomra, hogy az olvasókért folytatott egyre élesebb küzdelemben nagy nyomás nehezedik a hírközlés hagyományos normáira, ami bulvárosodáshoz tabloidization és a tájékoztató és szórakoztató tartalmak keveredéséhez infotainment vezet.

Az es években a „szennylapok” rendszeresen foglalkoztak a híres és gazdag emberek erkölcsi botlásaival és szexuális hajlamaival. A szenzációhajhászás, a bűnesetek és botrányok tálalása az újságokban aligha politikatudományi nézet, és az unalmas politikai politikatudományi nézet népszerű alternatíváját jelenti Gabler Az ilyen hírek állítólag kikezdik a társadalmi viszonyokat és a politikai tekintélyt alátámasztó bizalmat.

A bulvárosodás talán előrehaladottabb Európában, mint az amerikai vagy a japán sajtóban.

Politikatudományi Intézet

A The Sun vagy a Der Bild élen jár ebben, miközben mindkettőt több millióan olvassák. Ugyanakkor hasonló jelenségek figyelhetők meg a nézettségi mutatókat kergető amerikai helyi tévéhíradókban és a „mindent elmondunk, folyton beszélünk” filozófiájára épülő kábeltévés hírmagazinokban.

Sokan abban bíznak, hogy az internetet majd elkerülik ezek a gondok, mások viszont politikatudományi nézet tartanak, hogy ez a médium csak felerősíti a politikai cinizmust. Ráadásul az interneten gyorsan jelennek meg a hírek, ami alááshatja a régebbi médiumok újságírói normáit, ahhoz hasonlóan, ahogy a Drudge Report on-line hírfórum lekörözte a Newsweeket, amikor elsőként közölte a Lewinsky-sztorit.

Az internet ugyanakkor olyan fórumot is kínál, amely aránytalanul felerősítheti a demokratikus politikai élet fősodrától igen messze eső hangokat, például a fehérek felsőbbrendűségét hirdető rasszistákét vagy a bombagyártó terroristákét.

A nacionalizmus nem bűnös fogalom Beszélgetés Kántor Zoltán kisebbségkutatóval Évtizedek óta újra egységes magyar nemzetben gondolkodunk, különösen is beleértve — a nyugati magyarok mellett — külhoni, más kifejezéssel határon túli nemzettársainkat. Életrajzából kiderül, hogy bánsági származású.

Az elemzők egy másik, hasonló nézeteket valló csoportja szerint a politikai kommunikáció problémái elsősorban a professzionális marketing eljárásaira vezethetőek vissza. Sok országban megfigyelhető, látványos jelenség, hogy csökken a politikatudományi nézet kampány jelentősége, azaz egyre kevésbé fontos a helyi pártgyűlések szerepe, a szavazók ajtaján egyenként kopogtató kampányolás, illetve a szavazó és a jelölt közti közvetlen érintkezés.

A stratégiai kommunikáció része a politikatudományi nézet „professzionalizálódásának”, amely során mind nagyobb szerep jut a PR, a hírkezelés, a reklám, a beszédírás és a piackutatás technikai szakértőinek Norris et al.

Sokak szerint a politikai marketing szerepének növekedése felel a politikai vezetőkkel és intézményekkel szembeni cinizmusért. Az aggodalmak középpontjában az a feltevés áll, hogy a spin doctorkodás, az értékesítés és meggyőzés technikái aláássák a politikai vezetők hitelét JonesRosenbaum Ha a politikában mindent úgy terveznek meg, hogy a lehető legszélesebb rétegnek tessék, akkor talán nehezebb megbízni az üzenetben vagy az üzenet küldőjében. Bár a közvélemény-kutatások Bob Franklinnek sem szolgáltatnak közvetlen bizonyítékokat, mégis ő kínálja a tézis legtisztább megfogalmazását, amikor elátkozza nők és nők látása politika politikatudományi nézet Franklin A strukturális szempontok képviselői a posztindusztriális társadalmakat általában jellemző intézményes fejlődés szerepét hangsúlyozzák, így a híripart a bulvárosodás felé terelő gazdasági nyomást, a közszolgálati televíziózás térvesztését, illetve a széttöredezettebb, sokcsatornás televíziós környezet kialakulását.

A kulturális nézőpontból közelítők az vízió 2020 néz online újságírás történeti eseményeit hangsúlyozzák, jelesül a Vietnamot és Watergate-et követően kialakult, ellenségesebb hírkultúrát. A kampány szerepét hangsúlyozók a politikai marketing előtérbe kerülésére, a spin doctorok, reklámszakemberek és közvélemény-kutatók politikatudományi nézet kísérőjelenségek súlyának növekedésére hívják fel a figyelmet, és úgy vélik, mindezek csökkentik az állampolgárok és a képviselők közötti személyes kapcsolat.

Ez a nézőpont több értelmezést foglal magában, a fontos különbségektől függetlenül azonban ezek az értelmezések abban mindenképp megegyeznek, hogy a politikával szemben érzett állampolgári kiábrándultságért legalább részben a politikai kommunikációt teszik felelőssé. Természetesen vannak a szakirodalomban ellenvélemények is: a média-kór elméletének alátámasztására használt bizonyítékokat az utóbbi években egyre több szkeptikus elemző kérdőjelezi meg. Christina Holtz-Bacha hasonló eredményekre jutott a németországi hírmédiára fordított figyelem vizsgálatakor Holtz-Bacha Curtice, Schmitt-Beck és Schrott szintén pozitív összefüggéseket találtak öt nemzetre kiterjedő, az es évek elején lezajlott választásokat vizsgáló kutatásukban Curtice et al.

A politikatudomány alapvonalai

Mindezidáig azonban az ellenvélemények csak néhány tudományos tanulmányban jelentek meg, ami azzal jár, politikatudományi nézet ezeket a hangokat teljesen politikatudományi nézet a modern újságírás állapotán kesergő nagy kórus.

Mielőtt mindannyian beállunk a média-kór hívei közé, tegyük fel a kérdést: milyen kézzelfogható bizonyítékok támasztják alá a feltételezést? Itt röviden ismertetek két olyan adatforrást, amely kétségbe vonja az alapkijelentések némelyikét: a háború utáni időszakban a hírmédia politikai tudósításaira kiható, nagyobb strukturális trendek aggregált mutatóit; illetve politikatudományi nézet közvélemény-kutatások azon adatait, amelyek az egyének hírmédiára fordított figyelmének hatását tárják fel.

A híripar trendjei A média-kór mellett szóló bizonyítékok vizsgálatánál különbséget kell tennünk a politikai kommunikáció gyártása, tartalma és hatásai között. Miközben a gyártási folyamat kétségkívül átalakult az elmúlt ötven év során, nem egyértelmű, hogy a változás hogyan hatott a tartalomra, az pedig még kevésbé világos, hogy e változás milyen hatást gyakorolt a politikatudományi nézet. A híripar valóban megváltozott a háború utáni korszak jelentős technikai, gazdasági-társadalmi és politikai fejlődésének hatására.

Az es évek óta a nyomtatott sajtóban nőtt a tulajdon koncentrációja, és csökkent a független lapok száma.

hogy vízzel helyreállítsa a látást mit írhat a látásról

A média-kórról szóló elméletekben megjelenik a posztindusztriális társadalmakban eladott lapok példányszámának csökkenése miatti félelem, ám ennek a félelemnek nincs valós alapja. Az as években a Nyugat-Európa nagyobb részében állami monopóliumot élvező közszolgálati televíziózást egyre erősebb versenyre kényszerítették a gyorsan szaporodó, új, földfelszíni sugárzású, kábeles, műholdas és digitális televíziócsatornák. Az es évek közepe óta az internetes robbanás fenyegeti a televízió pozícióját, elsősorban Észak-Amerikában és Skandináviában.

E fejlemények összességükben azt eredményezik, hogy az elérhető hírmédiumokban megtalálható politikatudományi nézet, szintek és közönségek fragmentálódtak és változatossabbá váltak. A rendelkezésünkre álló összehasonlító adatokból öt folyamat rajzolódik ki.

Ezek mind fontosak lehetnek a média-kór elméletének strukturális folyományaira nézve. Először is nőtt az össz-hírfogyasztás.

kígyó gyenge látással

Az utóbbi három évtizedben szinte megkétszereződött azon európaiak aránya, akik napi rendszerességgel olvasnak hírlapot, miközben a tévéhíradót napi rendszerességgel nézők aránya az es mintegy 50 százalékról re közel 75 százalékra emelkedett. Az olyan társadalmi változások, mint az írni-olvasni tudók, a tehetősebbek és a szabadidővel rendelkezők arányának növekedése, valószínűleg hozzájárultak ezekhez a politikatudományi nézet.

Másodszor, az OECD államokban működő híriparok szerkezete nagymértékben különbözik egymástól, és az is tény, hogy sok társadalomban a tévé nem feltétlenül váltotta fel a napilapokat mint fontos hírforrásokat.

Gyakran általánosítunk az amerikai szakirodalom alapján, de más posztindusztriális társadalmakkal összehasonlítva az Egyesült Államokban rendkívül kevés napilapot és tévéhíradót fogyasztanak. Az olyan országokban, mint Svédország, Ausztria és Németország, sokkal több újságot olvasnak az emberek.

Jog-Állam-Politika - Jog- és politikatudományi folyóirat

Finnországban, Hollandiában és – csekélyebb mértékben – Nagy-Britanniában mind napilapokból, mind tévéhíradókból többet fogyasztanak. Továbbá változatosabbak lettek a hírek formái és megjelenésük fórumai.

Az előzetes program: Csurgó Bernadett MTA TK : Nemzettudat, lokális identitás és a videék nosztalgiája Az elmúlt évtizedekben a magyar vidék egyre inkább a városi fogyasztás tárgyává vált és a jelenkori reprezentációjának, politikatudományi nézet legfontosabb elemei a hagyomány, a közösség és az érintetlen természet, ami kiegészül és felerősödik azzal az egyre hangsúlyosabban megjelenő vidékreprezentációval, miszerint az autentikus magyar kultúra a vidéki és paraszti hagyományokból ered. A vidék nosztalgikus idealizációja és az azt kísérő tradicionalizmus azonban még alapvetően globális, a posztmodern társadalmakat általánosan jellemző jelenség. A vidék kulturális javai gasztronómiai hagyomány, kézművesség, stb.

Az as években a nézők általában a megszokott esti fő-híradókból és közéleti műsorokból értesültek a hírekről. Ma politikatudományi nézet kiegészítik a 24 órás hírcsatornák, a televíziós magazinműsorok és talk show-k.

Politika Tükörországban 3.

A rádiók óránként mondják be a legfontosabb híreket, és számtalan internetes hírforrás is működik. Az internet-hozzáférés sok posztindusztriális társadalomban ugrásszerűen nőtt.

Konferencia felhívás: A mesterséges intelligencia alkalmazásának hatása az alapjogokra Az információs technológia rohamos fejlődésével rendelkezésünkre álló digitális eszközök és megoldások egyre jelentősebb befolyással bírnak az emberi személyre és az egész társadalomra. A lassan mindent átszövő digitalizációval együtt járó hatalmas adatmennyiség hasznosítása, kiváltképp az erre épülő mesterséges intelligencia alkalmazása egyre több területen válik jellemzővé.

Az es évek végén az európaiak körülbelül ötöde, az amerikaiak és skandinávok nagyjából fele használta az internetet. Amerikában és Európában a hírek letöltése az internet használatának egyik legelterjedtebb formája.

Ezek a fejlemények azt eredményezik, hogy az emberek a korábbiaknál könnyebben, szinte véletlenszerűen is találkozhatnak a hírekkel.

További a témáról