Vizuális eltérés a tanulás során,

A tanulás eredményessége szemléletes mutatója az iskola munkájának. Érthető tehát, hogy a tanulási sikeresség közös érdekes és célja mind a pedagógusnak, mind az iskolás gyermekeknek.

A pedagógusok legfőbb törekvése, hogy megteremtsék a gyerekek számára az értelmes tanulás feltételeit, ezáltal biztosítva mentális fejlődésük optimális ütemét. A sikeresség másik feltétele a gyermekek érettségében, tanulásra alkalmas személyiségében keresendő.

látás recesszió 100 látomás, hány sor

Az iskolába lépéstől hosszú éveken keresztül a tanulás lesz a gyerek számára az a fő tevékenységi forma, melynek minősége közvetlenül alakítja iskolai karrierjét, távlataiban pedig egész személyiségfejlődését, életpályáját. Sokan úgy vélik, hogy a gyerek sorsa eldől már az iskolába lépés első hónapjaiban, s a kialakult helyzeten igen nehéz változtatni a későbbiek során. Ezért is fontos mind az elmélet, mind a gyakorlat szempontjából azoknak a kérdéseknek megnyugtató tisztázása, amelyek az iskolára való felkészítés, az iskolába lépés pszichológiai problémáihoz kapcsolódnak.

1. Összegzés - oktatáselmélet és-technológia

Valójában mi függ a sikeres iskolakezdéstől? Milyen szerepet kap a teljesítmény?

vizuális eltérés a tanulás során szemészeti klinika park kultury

A kisiskolások sok és sokféle információ birtokában lépik át az iskola küszöbét. Érzelmeikben együtt munkál a büszkeség, a bizonytalan várakozás és kisebb-nagyobb szorongás az újtól. Szinte valamennyiükben közös a vágy, hogy jól tanuljanak.

Ehhez társul az a bizakodás, hogy ennek meg is tudnak felelni, tehát még rendelkeznek kellő önbizalommal, optimizmussal is a tanuláshoz.

Fejezetek a pedagógiai pszichológia köréből

Ezt a kedvező indulási helyzetet elsősorban a gyermek szociális kapcsolatai tarthatják fenn: a szülők, a pedagógus elfogadó, szeretetteljes bátorítása, ösztönzése, az érzelmi támasznyújtás. A éves gyermekeknél még hiányoznak a tényleges teljesítménymotivációk. Elsősorban azért teljesítenek, hogy eleget tegyenek a szeretett személyek kívánságainak, örömet szerezzenek nekik, elismerést és szeretetet kapjanak viszonzásul.

Taneszközök az oktatási folyamatban A tanítási-tanulási folyamatban többnyire a tanítási órákon jelennek meg a taneszközök. Iskoláinkban a es évek végén az alábbiakkal találkozhatunk: A Schramm-féle felosztás első és második nemzedékének taneszközeit egyaránt használjuk az alap- a középfokú és a felsőoktatásban, és minden valószínűség szerint ezek nélkülözhetetlen eszközök maradnak az oktatás minden szintjén. A jó tankönyv motiváló hatású, megbízható ismereteket közvetít, egyszersmind vonzó, változatos és színes ismeretterjesztő jellegű.

Nagy ösztönző ebben a korszakban a szeretett személy elismerése, szeretete vagy az a fizikai aktivitás javítja a látást elvesztésétől való félelem.

A szülő mellett a pedagógus az a jelentős személy, aki a gyermekkel való személyes kapcsolatán keresztül ezt a motiválást biztosíthatja. Így a pedagógus-gyerek viszony minősége alapvetően meghatározza a gyerek tanuláshoz való viszonyát.

Jelenlegi hely

Ahhoz azonban, hogy ez a viszony harmonikusan alakuljon, az szükséges, hogy a gyerek magatartása és teljesítménye megfeleljen a pedagógus elvárásainak. Azok a gyerekek, akiknek nem okoz nehézséget az iskolában elvárt viselkedés és teljesítmény, természetesen már a kezdet kezdetén több elismerést, pozitív visszajelzést kapnak.

A pedagógus elismerése, dicsérete fokozza a gyerek tanulási kedvét, növeli önbizalmát — ezáltal alakítja önértékelését —, igénynívóját.

miután 40 látása javult

A pedagógus értékelő visszajelzései jelentik a gyerekek számára az alapvető értékmérőt: ehhez a szinthez mérik önmagukat, e mérce mentén hasonlítgatják össze teljesítményüket, és ezen keresztül önmagukat egymással.

Kisiskolás korban a csoport — elfogadva a pedagógus értékítéleteit — annak mintájára alakítja csoportnormáit, egymásra vonatkoztatott értékelő rendszerét.

A jól teljesítő gyerek, akit gyakran dicsér a pedagógus, általában vonzóvá válik a többiek számára is. Keresik barátságát, elfogadják a véleményét, elismerik egyéb teljesítményeit is.

  1. Diszlexiás és nem diszlexiás általános iskolai tanulók idegennyelv-tanulási stílusait és stratégiáit hasonlítják össze és elemzik a szerzők az idegennyelv-tanuláshoz kapcsolódó kérdőívek LCPC, SILL segítségével.
  2. Szemüveg állandóan látásélességet visel

Így szociális pozíciója a csoportban kedvezően alakul, és az önértékelés, igénynívója kezdeti optimizmusának megfelelően fejlődik. Iskolai karrierje, személyiségfejlődése várhatóan kedvezően alakul.

A gyakorlatot segítő kutatás

A tanulást később vizuális eltérés a tanulás során belső motivációitól ösztönözve végzi. A kezdeti teljesítményzavarok — nehézkes, ügyetlen mozgás testnevelési órán, maszatos rajzok, 40 látás mennyi mínusz, szálkás írás, csúnya füzetek, tájékozódási hiányosságok, s talán ezekből következően nyugtalan, hipermotilis viselkedés, vagy túlzott félénkség, szorongás — akkor is jól érzékelhetővé válnak a gyerek és társai számára is, ha a pedagógus a legnagyobb tapintattal kezeli azokat.

A teljesítményzavarokkal küzdő gyerek igen korán tapasztalni kényszerül, hogy nem tudja úgy vagy annyi idő alatt megoldani a feladatokat, mint társai. Ha nem kap is elmarasztalást, természetesen nem is dicsérheti a pedagógus.

vizuális eltérés a tanulás során

Kezdeti bizakodása még több-kevesebb ideig fennmarad és próbálkozik, de lemaradása egyre nyilvánvalóbbá válik. Az a mindennapi tapasztalat, hogy nem tud úgy teljesíteni, mint társai, szükségszerűen juttatja el ezeket a gyerekeket az alacsony önértékeléshez, az önbizalomvesztéshez. A kevés szociális megerősítés, az eltérő teljesítmény ténylegesen rontja szociális pozíciójukat is, hiszen társaik értékelése, elfogadása vagy elutasítása teljes mértékben a teljesítményre kapott pedagógiai értékelés függvényében alakul még ebben az életkorban.

Weitz Teréz- Hogyan aktiváljuk a jobb agyféltekénket- VIII. rész

Nem fejlődhet harmonikusan a pedagógus-gyerek kapcsolat sem ilyen körülmények között, hiszen a pedagógusnak objektíven kell értékelnie a teljesítményt. Ezeket a gyerekeket a szociális kapcsolatok megromlása érinti a legérzékenyebben, s a legkülönbözőbb módon próbálják a pedagógus és társaik figyelmét magukra irányítani.

Próbálkozásaik leggyakrabban torz, kompenzáló viselkedéshez vezetnek. Ilyen kompenzáló viselkedés nyilvánulhat meg a bohóckodásban, rezignált érdektelenségben, melynek eredete rendszerint a teljesítményzavarokban keresendő. Elindíthat az antiszociális személyiségfejlődés irányába is. Halmozódó teljesítménybeli lemaradásuk és az egyre fokozódó magatartási problémáik vezethettek el a környezettel való szembenálláshoz és a tényleges összeütközéshez Mascheneier, Ily módon tehát az iskolakezdés sikeressége vagy sikertelensége sokkal több területre lehet kihatással, mint az iskolai tanulás megszerettetése, az iskolai karrier alakulása; a személyiségfejlődés — önértékelés, igénynívó, szociabilitás — minősége is ennek függvényében, ettől meghatározott módon alakul.

Műhelymunkák a képességek fejlesztése érdekében

Mindezek végiggondolásával csak arra az alapvető következtetésre juthatunk, hogy lehető legkisebb arányúra kell leszorítanunk a potenciálisan tanulási zavarral küzdő gyerekek iskolába kerülésének lehetőségeit. Alapvető követelmény, hogy csak azokat a gyerekeket iskolázzuk be, akik már alkalmasak az iskolai követelmények teljesítésére, hogy a különböző lemaradásokat még beiskolázás előtt kompenzáljuk.

Milyen reális lehetőségeket látunk ennek megoldására?

Hivatkozások 1. Összegzés - oktatáselmélet és-technológia Az oktatáselmélet és -technológia kurzus célja azoknak ismereteknek a rendszerbe foglalása, amelyek az oktatómédia iparban dolgozni kívánók számára az oktatásfejlesztési kompetenciákat megalapozzák.

Az elméleti kutatások egyre pontosabb információkat eredményeznek arra vonatkozóan, hogy ténylegesen milyen pszichikus funkciók határozzák meg a tanuláshoz szükséges képességek fejlődését. Ismerve, hogy milyen fejlődési jellemzőket mutatnak ezek a funkciók normál fejlődés esetén, pontosabban diagnosztizálhatjuk a beiskolázáshoz szükséges pszichikus fejlettséget, illetőleg a különböző okokból eredeztethető fejlődési egyenetlenségeket is.

Csak ezen ismeretek birtokában tervezhetjük meg a szükséges kompenzáló eljárásokat, de sokkal inkább az optimális fejlődés feltételeinek megteremtését az iskoláskort megelőző fejlődési szakaszokban.

A beiskolázáshoz jelenleg alkalmazott szűrő eljárásaink iskolaérettségi vizsgálat, intelligenciamérések nem adnak kellő támpontot annak előrejelzéséhez, hogy az iskolai tanulás sikeres lesz-e vagy sem. Jól tudjuk, hogy a tanulás komplexjelenség, sikerességének igen sok összetevője van értelmi és érzelmimégis leggyakrabban az intelligenciával, az általános értelmi fejlettséggel hozzuk kapcsolatba.

Vannak bizonyítékok arra, hogy az intelligenciatesztek és az iskolai osztályzatok közötti korreláció általában 0,5 vagy ennél valamivel magasabb érték Vizuális eltérés a tanulás során, Ez az vizuális eltérés a tanulás során statisztikailag kimutatható, de csak nagyon globális jóslást ad arra vonatkozóan, hogy milyen lesz a gyerek iskolai sikeressége. Kutatási tények igazolják, hogy a különböző tanulási zavarok átlagos, sőt magas intelligencia mellett is előfordulhatnak.

További probléma, hogy az intelligenciateszt feladatai alapján vagy az IQ pontszám alapján alig-alig lehet valamit mondani arról, hogy a továbbfejlődéshez milyen, már meglevő készségeket és milyen hiányosságokat ajánlatos figyelembe venni, ha fejleszteni kívánunk. Évtizedes tapasztalat, kísérletesen is igazolt tény, hogy — különösen az iskoláskor kezdetén — az észlelési perceptuális és az észlelési-mozgásos perceptuo-motoros strukturálódás, az ún.

További a témáról